Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - A Habsburg Ottó Alapítványról, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljá... - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
560 Az elmúlt ciklusban sem az volt a baj, hogy a Fidesz hozzányúlt a megmaradt közalapítványokhoz, hanem hogy ezt rendre tisztán politikai káderek beültetéséve l tette. Annak érdekében, hogy a közalapítvány mint szervezettípus megszüntetése következtében előálló lehetőséget, az alapítványok létrehozásának, illetve az azokhoz való csatlakozásnak a lehetőségét a jövőre nézve is kizárja a jog, a 2016os módosítás ki mondta, hogy mindazok a szervezetek, amelyek közalapítvány létrehozására a törvény hatálybalépése előtt jogosultak voltak, alapítványt a törvény hatálybalépését követően sem alapíthatnak és azokhoz nem csatlakozhatnak. Ezt lazítja most fel a törvényjavasla t a kormány számára. A közalapítványok államháztartásból történő támogatása helyett speciális fejezeti kezelésű előirányzat alakítható ki – indokolta a megszüntetést a jogalkotó annak idején. És valóban, ez azóta is a mindenkori kormány lehetősége, például arra, hogy az aktuális emlékezetpolitikai elképzeléseit megvalósítsa. Mi indokolja most mégis az alapítványi forma szükségességét? És ez a történet nemcsak a Habsburg Ottó Alapítványról szól, hiszen ha Pandora szelencéje kinyílik, a kormánypártoké, a korm ányalapítványoké a jövő. Újra a közpénzelfolyatás csatornája lesz ez az alapítványtípus talán. 2006ban, amikor a közalapítványoknak megálljt parancsolt a jog, a régiek működését, elsősorban gazdálkodását szigorú rendelkezések korlátozták be. Ezek az új ko rmányalapítványok esetén nem kötelezőek, hiszen azok csak a módosítás hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közalapítványokra vonatkoznak. Összeszedtem, hogy mik is azok a korlátozások, amelyek alól ez az új típusú kormányalapítvá ny mentes lesz. Elsőként: a közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi befolyással rendelkezik, és amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulása mértékét. Közalapítvány által létrehozott gazdálko dó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet. Aztán: a közalapítvány alapítványt nem hozhat létre, ahhoz nem csatlakozhat, azzal nem egyesíthető. A közalapítvány alapítvány alapító jogainak gyakorlására nem jelölhető ki. A közalapítvány pályázat kiírása nélkül évente a vagyona 5 százalékának mértékéig, de legfeljebb összesen egymillió forint közvetlen vagy közvetett támogatást nyújthat az alapító okiratban foglalt célokra. Meghívásos pályáza t kiírására kizárólag akkor kerülhet sor, ha törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi és a pályázati kiírás tartalmazza a támogatási célt, a támogatás feltételeit és az elszámolás részletes rendjét. Eddig hármat soroltam fel, és még kettőt fogok, de egy pillanatra megállok. Tehát ezek azok, amelyektől mentesek lesznek az ezután létrejövő kormányalapítványok. Folytatom a sort a negyedikkel: a közalapítvány alapító okiratában megjelölt ügyvezető szerv a közalapítvány működéséről az alapítónak évente beszám olni és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozni köteles. Ez alól is mentes lesz. A közalapítvány alapító okiratának módosítását, illetve a módosítással egybeszerkesztett szövegét a Magyar Közlönyben, illetve az önkormányzat hivatalos lapj ában, ennek hiányában a helyben szokásos módon közzé kell tenni. Ez alól is mentes lesz. Van még egy fontos megjegyzésünk, ez pedig, hogy semmi sem indokolja a törvényjavaslat által biztosított eljárási kedvezményeket. Az alapítványok nyilvántartásba vétel e elég nehézkes, lassú, számtalan gyakorlati példát, problémát lehetne felsorolni. Az előző felszólaló meg is tette ezt, külön kitérve arra, hogy egyes megyékben ez milyen lassú, milyen hosszú időnként. A most létrehozott speciális forma esetén gyorsulna a rendszer. Rendben van a gyorsulás, mi egyetértünk vele, nagyon sokat bajlódnak a civil szervezetek ezzel, de vajon miért csak ezeknek a kormányalapítványoknak az esetében gyorsul? Mi végre ez a kiemelt státusz? Miért nem adnak az összes alapítvány esetébe n egy ilyen könnyítést? Sima alapítványoknál a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül kell megvizsgálni a bíróságnak, hogy nincse helye az ügy áttételének, a kérelem hivatalból történő elutasításának vagy a
