Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - A Habsburg Ottó Alapítványról, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljá... - HERINGES ANITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
554 közhasznú alapítvány tevékenységi körébe utalni. A másik az ehhez szükséges jogszabályi feltételeket kívánja megteremteni, hiszen, mint ahogy azt már hallhattuk, egy 2006os törvénymódosítás óta a kormány nem hozhat létre Magyarországon ilyen alapítványt. E törvényjavaslat a kormány által a jövőben létrehozandó alapítványok - és úgy gondolom, hogy indokolt sajnos a többes szám - bejegyzésével, illetve közhasznúvá minősítésével kapcsolatban speciális, rövid határidőke t ír elő a bíróságok számára. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, úgy véljük, hogy Habsburg Ottó életét, munkásságát keveseknek kell bemutatni, illetve ezt, azt hiszem, hogy nagyon szépen és ünnepélyesen megtették az előttem szóló képviselőtársaim is, te rmészetesen ezzel magam sem maradok majd teljesen adós. Habsburg Ottó személyének a megítélése messze nem olyan megosztó, mint családja történelmi szerepének értékelése, és e helyt persze erről is kell néhány szót szólni. Kétségtelen egyrészről, hogy annak az uralkodó családnak a sarja, amely az évszázadok során számos esetben szenvedést és pusztulást hozott hazánkra, amelynek tagjai kivégeztették Batthyányt és az aradi tizenhármakat, száműzetésbe kényszerítették a nagyságos fejedelmet, üldözték a protestán s hitre térőket, leverték forradalmainkat és szabadságharcainkat, elnyomták népünket, gyarmatosították és kizsákmányolták hazánkat. Ugyanakkor ne feledjük el azt sem, hogy a kiegyezést követően Habsburguralom alatt valósult meg nemzetünk szédületes gazdas ági, társadalmi, kulturális fejlődése is, amelynek következtében gyárak, iparvállalatok, kereskedelmi bankok, múzeumok, színházak és modern városok nőttek ki szinte a semmiből, számban és vagyonban is gyarapodásnak indult a magyar népesség, vasútvonalak há lózták be hazánkat, és ugrásszerű növekedésnek indult a magyar mezőgazdaság is, amelynek termékei távoli földrészekre is eljutottak. Magyarország a dualizmus évtizedeiben, államközösségben Ausztriával európai nagyhatalommá vált, az évek és az évtizedek múl ásával pedig Kossuth Lajos arcképe mellé sok család falán odakerült a nép nyelvén Ferenc Jóskává szelídült uralkodó portréja is. Sikeres felzárkózásunknak a fejlettebb Nyugathoz a négy fronton tisztességgel végigküzdött, ám végül mégis elveszített I. világ háború, Európa második kommunista diktatúrája, a Magyar Tanácsköztársaság, valamint a XX. század páratlan igazságtalansága, a trianoni országcsonkítás vetett véget. Habsburg Ottó 1918ban alig 6 éves volt, apja forrongó birodalmából pedig családjával együt t Svájcba, illetve Madeira szigetére menekült, ahonnan Ausztriába csak 1968ban, Magyarországra pedig csak a rendszerváltás után térhetett haza. Tisztelt Országgyűlés! Habsburg Ottó idegen országokban töltött száműzetésében sem feledkezett meg azonban rólu nk, magyarokról, de egykori birodalmának más, sajnálatos módon ma egymással acsarkodó népeiről sem. Kétségtelenül egy egyesült Európáért küzdött, de az egyes nemzetek közötti szabad és őszinte együttműködésben, valamint a keresztényi alapokon nyugvó Unióér t küzdött, amely sikerrel veszi, veheti fel a küzdelmet a XXI. század kihívásaival is. Jó lenne ma egy ilyen Európai Unió tagjának lenni. (17.20) Munkásságával számos esetben hatékonyan támogatta hazánk különféle törekvéseit, Magyarországhoz való ragaszkod ását pedig mindennél jobban bizonyítja az a tény, hogy szívét kérésére a pannonhalmi főapátságban helyezték örök nyugalomra. Az idén májusban arról szóltak a hírek, hogy a család és a kormány megállapodásának értelmében a Habsburg Történeti Intézet rendsze rezheti és gondozhatja a hatalmas és szerteágazó tárgyi és szellemi hagyatékot. Ezt a feladatot venné át a jövőben létrehozandó Habsburg Ottó Alapítvány. A magunk részéről az alapítványi formában történő hagyatékgondozást elvileg jó ötletnek tartjuk, főleg úgy, hogy tudjuk, az intézeti formában folyó Habsburgkutatás egy jól körülhatárolható szellemi kör kezébe került. Kérdés tehát, hogy a létrehozandó alapítvány kuratóriumába, vezetőségébe pontosan kik is fognak majd beülni, mert a javaslatból az derül ki, hogy a kormánynak esze ágában sincsen széles alapokra helyezni ennek az alapítványnak a működését, sem a politikai szféra, sem a civilek
