Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - Egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vita - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
545 lefolytatása érdekében történő felhasználásáról szóló 2016. április 27ei 2016/681. sz ámú EUirányelvével és a személyek határátlépésére irányuló szabályok uniós kódexéről szóló schengeni határellenőrzési kódexről szóló 2016. március 9ei 2016/399. EUparlamenti és tanácsi rendelettel. A javaslat az irányelvnek megfelelve tehát a nemzetkö zi bűnözéssel és a terrorizmussal szembeni küzdelemben igyekszik lépéseket tenni azzal, hogy az EUba történő beutazás, illetve az innen történő kiutazás az eddigieknél szélesebb körű adatainak átadására kötelezi a légitársaságokat, illetve a személyszállí tó cégeket. A javaslat vitájában ismét egy olyan helyzetben találjuk magunkat, ahol a biztonságunk és a személyes adataink védelme iránti jogunk áll szemben egymással. Az újabb adatvédelmi tárgyú módosításokkal biztonságunk érdekében adunk felhatalmazást a hatalomnak arra, hogy személyes életünket érintő adatainkat szélesebb körben kezelhesse, több mindent tudhasson rólunk, intim szféránkba mélyebben beleláthasson. Itt van az első ütközés, amikor a nemzetbiztonsági szempontok és a személyi adatok némileg sz emben állnak egymással, aminek a feloldására kell megfelelő jogszabályi szövegezéssel megoldást találni. Az EUjogalkotásban a folyamat már több mint egy évtizede jelen van. Az Európai Unió Tanácsa 2004. március 2526ai ülésén hívta fel a Bizottságot, hog y készítsen egy tervezetet az utasnyilvántartási adatállományok rendészeti célú felhasználásával összefüggésben kialakítandó közös európai megközelítés tárgyában. A szervezett bűnözés elleni multidiszciplináris munkacsoport 2007. november 12ei ülésének na pirendjén szerepelt először a kerethatározat tervezete, amelynek szövege 2007. október 22re készült el. A szöveget az Unió cseh elnöksége alatt 2009 első felében jelentősen átírták, főként az adatvédelmi garanciák erősítése céljából. A tervezet célja volt , hogy harmonizálja a tagállamok vonatkozó rendelkezéseit, amelyek kötelezettségeket állapítanak meg a légi fuvarozók számára, hogy továbbítsanak utasnyilvántartási adatállományokat az illetékes hatóságoknak olyan általuk működtetett járatok tekintetében, amelyek harmadik országok viszonylatában legalább egy tagállam területéről vagy területére közlekednek. Az adattovábbítás célja, hogy segítsék az illetékes hatóságok harcát a terrorizmussal és a transznacionális szervezett bűnözéssel és más súlyos bűncsele kményekkel szemben. Korábban a légi fuvarozók kötelezettsége csak az APIadatok, tehát az advanced passenger information továbbítására terjedt ki a 2004/82. európai közösségi, tanácsi irányelv alapján. Az APIadatok úti okmányok alapján kerülnek rögzítésr e, ezek alapján az utas beazonosítható. Ez lehetőséget biztosít a határellenőrző hatóságok számára, hogy hatékonyabban vegyék fel a harcot az illegális migrációval szemben. Az APIadatok olyan információkat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik az ismert t erroristáknak és bűnözőknek az azonosítását. Ehhez elegendő, hogy az érintett személyek neveit lefuttatják egy figyelmeztető rendszerben, mint például amilyen a SIS. A PNRadatok több információt tartalmaznak, a jelenlegi tervezet alapján maximum 19 adatka tegóriát, mint az APIadatok, és lehetővé teszik az utasok kockázatalapú vizsgálatát és a különbségtételt ismert és nem ismert személyek között. A rendszer működésének lényege, hogy a légi árufuvarozók továbbítják a foglalási rendszerükben meglévő adatokat az illetékes nemzeti utasinformációs hatóságoknak, nálunk a Tibeknek. A hatóság automatizált kockázatelemzését követően megfelelően képzett rendészeti szakemberek közreműködésével, az adatok manuális elemzése révén kiszűri az utasok közül azokat, akiknek az adatai arra utalnak, hogy érintettek lehetnek a tervezet céljai között meghatározott bűnözési formákban. A PNRadatok között szerepelnek az útvonalkódok, a foglalás módja, például az utazási iroda megnevezése, a csomag súlya, a fizetés módja. Ezekből az információkból tapasztalt szakemberek bűnözési, illetve bűnözői profilokkal való összevetés révén, akár az utasok személyes adatainak ismerete hiányában is azonosítani tudják a gyanús személyeket. A PNR igazi többletértéke abban rejlik, hogy a rendszer ak ár ismeretlen bűnelkövetők azonosítására is alkalmas lehet. A hatóság saját adatbázisában az adatokat meghatározott ideig kezeli, megőrzi.
