Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - Egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vita - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
543 ki volt az, aki esetleg először fölismerte ezt a veszélyt, ki az, aki még most sem ismerte föl. De tulajdonképpen a baloldal részéről furcsa, amikor azzal érvelnek, hogy miért nem történt meg már korábban a terrorhelyzetre való felkészülés. Ez mondjuk, a Jobbik szájáb ól hihető érv lenne, de azon pártok részéről, akik egy álproblémának minősítették azt az egész helyzetet, amiben most élünk, és amikor elindult az emberáradat, a javarészt illegális bevándorlók áradata, akkor sem vették még komolyan ezt a fenyegetést, ezek azért elég bátor szavaknak tűnnek. De hát visszatérve a javaslathoz, mi úgy gondoljuk, hogy ha technikailag a módosítás szükséges azokhoz a törvényekhez, amelyeket az Országgyűlés elfogadott, különösen annak tekintetében, hogy hál’ istennek Magyarországon a terrorizmushoz, illetve a hasonló szituációkhoz nem kellett hozzászoknunk, ez egy pozitív dolog volt. Sajnos ez megváltozni látszik, de nyilvánvalóan ebben az esetben lehetnek kiküszöbölendő problémák. Ezt, ahogy elmondtam, a megfelelő szakpolitikai mód osító javaslatokkal is ki fogjuk fejezni, ha ilyeneket látunk. Az én posztom, hogy itt egykét olyan pontra felhívjam a figyelmet, ami mindenképpen pozitív vagy negatív a javaslatban. A rendőrségi törvény módosítására is több ponton sor kerül. Itt talán a szolgálati fegyver külföldre vitelét lehet kiemelni. Ez bizonyos esetekben elengedhetetlen, hogy bekerüljön a jogszabályokba, illetve az, hogy az idegenrendészeti hatóság a rendőrségi nyilvántartásból átvehet adatokat a huzamos tartózkodás ellenőrzése érde kében. Természetesen ez a javaslat sem ördögtől való. Az egy másik kérdés, ahogy mondtam, hogy itt nagyon sok olyan törvény is módosításra kerül, amely már egy kicsit eltávolodik a közvetlen terrorfenyegetettség kérdésétől, de ettől függetlenül rendvédelmi kérdésként értelmezhető, és ebben a formában bekerült a javaslatba. Viszont ami számomra is érdekes volt mindenféleképpen, hogy a járásbíróságok esetében az ügyintézőknek adandó jogkör, ez már kevésbé belügyi kérdéskör, ez pontosan hogy fog alakulni, szám unkra nem derült ki, úgy is mondhatnám, hogy kíváncsian várjuk, hogy ezekben a szabálysértési ügyekben a bírósági ügyintézők eljárása hogy fog alakulni. Sok a kérdőjel ezzel kapcsolatosan. Lehet, hogy inkább a titkári létszámot, bírói létszámot kellett vol na bővíteni ahhoz, hogy ezeket az ügyeket megfelelőképpen elbírálhassák. Ami viszont pozitív, hogy a közvetítői eljárást bevezetik a szabálysértési eljárásokban is. El lehet mondani általánosságban, hogy hasonló közvetítői eljárások mindenképpen előreviszn ek és kevésbé költségigényesek, és olyan megoldásra vezethetnek, amely mind a két félnek a megelégedését vagy minél inkább a sértett megelégedését is elhozhatják. Aztán abból is látszik, hogy mennyire salátatörvénnyel állunk szemben, hogy bár katasztrófavé delem, de a súlyos káresemények elhárítása esetében az elhárítási tervben a felülvizsgálati ciklusidőt 3 évről 5 évre növelik. Ez azzal az indoklással történik, hogy a kis- és közepes vállalkozások adminisztratív terheit csökkentsék. Nos, ez még igaz is le het, de nyilvánvalóan itt is a részletekben rejlik az, ami ezt a javaslatot majd a puding próbája az evésként, ha bevezetésre kerül, meg tudja mutatni, hogy ez vezethete oda, hogy esetleg az elhárítási tervek elavulnak, vagy már így is egy olyan pluszköte lezettséget rótt a kis- és közepes vállalkozásokra, amelyek esetében indokolt az 5 évre növelése. Illetve még ki lehet emelni azt a szabályozást, ami a közfoglalkoztatási törvény módosítására irányul. Nyilván a közfoglalkoztatás a belügyhöz tartozik, de eb ből a csomagból azért sok szempontból kilóg ez a szabály, de mindenesetre az, hogy a munkaerőpiaci szolgáltatás igénybevehetősége évi 3 napról 15 napra nő, és ezáltal az elsődleges cél, hogy a munkaerőpiacon tudjanak elhelyezkedni ezek az emberek, a közfog lalkoztatásban részt vevő emberek, ez, azt hiszem, támogatható mindenképpen. Az már másik kérdés, nyilván túlmutat ezen a javaslaton, hogy lesze olyan álláshely, illetve akarnake ezek az emberek a munkaerőpiacra visszamenni, mert sajnos, államtitkár úr, sok esetben hallhatjuk azt - és ezek konkrét tapasztalatok , vállalkozók, illetve munkaadók elmondták azt, hogy sokszor annak ellenére nem találnak különösebb képzettséget nem igénylő munkánkra munkavállalókat a közmunkások körében, hogy mondjuk, kétszer es bért ajánlanak a közmunka után kapott juttatásokhoz képest. Tehát önmagában persze ez egy jó részletszabály lehet, de nagyon
