Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - Egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vita - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
539 jelentőségük van. Ezen a területe n elavult, uniós joggal össze nem egyeztethető rendelkezéseket törvénybe iktatni súlyos jogalkotási mulasztás. Ami igazán elképesztő, hogy az egyik olyan rendelkezés hatályon kívül helyezését is javasolja a Belügyminisztérium, aminek törvénybe iktatásához tavasszal még foggalkörömmel ragaszkodtak. A megfogalmazott ellenzéki aggályok ellenére tavasszal törvénybe foglalták, hogy terrortámadás esetén a hírközlési szolgáltatók kötelesek úgymond elsőbbséget biztosítani a rendészeti szervek kommunikációjának. En nek végrehajtási szabályait a kormánynak kellett volna rendeletben meghatároznia. Az ötpárti egyeztetéseken az ellenzék sem vitatta a kormánypárti célkitűzés létjogosultságát, azonban megkérdőjeleztük annak megvalósíthatóságát. Ez a törvényjavaslat a bizon yosság rá, ismét igazunk volt. Egészen megdöbbentő módon most maga a Belügyminisztérium írja le, idézem az indoklásból: „A terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel történt módosítás folytán a beépített rendel kezések időközben aktualitásukat vesztették. Ezért hatályon kívül helyezésük szükséges.” Aktualitásukat vesztették. A július 17én hatályba lépett törvény rendelkezései szeptember közepén aktualitásukat vesztik. Két hónappal ezelőtt bezzeg még aktuális és nemzetmentő volt ez a javaslat. Az igazán őszinte vallomás azonban még csak ezután következik. Az indoklás további részében ugyanis a BM kifejti, hogy a szóban forgó rendelkezés indokolatlan terhet jelentene az érintett hírközlési szolgáltatók számára. De a BM mindenkit igyekszik megnyugtatni, hogy nincs itt semmi probléma, mert időközben a rendészeti szervek kommunikációjának zavartalansága a kormányzati hálózaton keresztül is biztosítottá vált. Azt mindenki döntse el maga, hogy ez a két hónap alatt végbem ent páratlan fordulat megnyugtatjae vagy sem. Persze, üdvözlendő, ha valóban csodálatos technológiai előrelépés történt e téren, azonban sokkal valószínűbb, hogy eleve feleslegesen vegzálták a hírközlési szolgáltatókat. A másik, ennél sokkal rosszabb, de egyáltalán nem elképzelhetetlen forgatókönyv, hogy az új szabályra ugyan szükség lenne, de annak részletes szabályait és érvényesítésének módját képtelen volt kidolgozni a kormány. Akármelyik forgatókönyv szerint is alakultak az események, a Belügyminiszt érium ebben is súlyos hibát vétett, ami több, mint nyugtalanító. A döbbenetes mennyiségű és több helyütt meglepő hibajavítások során túl a törvényjavaslat több, tartalmi szempontból elfogadhatatlan elemet is tartalmaz. Az egyik ilyen az úgynevezett ASP ren dszer kiépítéséről szóló rendelkezés kiegészítése az önkormányzati törvényben. Az ASP rendszer egy olyan informatikai rendszer, amelynek révén a kormány nyomon követheti az önkormányzatok gazdálkodását. Egy korábban a sajtóban kiszivárgott tanulmány szerin t az ASP rendszer bevezetésének végső célja, hogy elvonják, központosítsák a polgármesteri hivatalok gazdálkodási feladatait, és kormányzati gyámság alá helyezzék az önkormányzatokat. Csakúgy, mint az Orbánkormány az iskolák és a KLIK viszonyában már megt ette. Az ennek első lépését jelentő törvényjavaslatot a Fidesz már a tavaszi ülésszakon megszavazta. Ráadásul ebben a törvényben kijátszották a kétharmados önkormányzati törvényt, és feles többséggel hatalmazták fel a kormányt az önkormányzati autonómiát e rőteljesen sértő rendszer kiépítésére. Az MSZP élesen ellenezte ennek az önkormányzati jogokat lábbal tipró rendszernek a kiépítését. A most benyújtott törvényjavaslat ezt az eleve alkotmányellenes felhatalmazást bővíti ki. Eszerint a kormány felhatalmazás t kap arra, hogy rendeletben határozza meg az ASP rendszer elemeit és működésének szabályait. Csakúgy, mint tavasszal, az MSZP most is elfogadhatatlannak tartja ezt a javaslatot. Szintén tartalmi szempontból elfogadhatatlan, hogy a kormány a szabálysértési ügyek bírósági felülvizsgálatát már nemhogy bírósági titkárokkal, hanem bírósági ügyintézőkkel akarja elbíráltatni. Várjuk a következő törvényjavaslatot, hogy a portások mikor kerülnek sorra. A törvényjavaslat szerint ugyanis szabálysértési ügyekben tárgy aláson kívül, a bíróság hatáskörében bírósági ügyintéző is eljárhatna. Vagyis tárgyaláson kívül dönthetne a szabálysértési hatóságok döntéseivel szembeni kifogásról, valamint az elzárással sújtható szabálysértési ügyekben. Az MSZP már az ellen is tiltakozo tt, amikor ’10 nyarán az Orbánkormány egyik első intézkedéseként lényegében a bírósági
