Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vita - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
518 ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokána k. DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor megláttam ezt a törvényjavaslatot, egy történet jutott az eszembe, amit szeretnék itt elmesélni. Én Fényesl itke nevezetű faluból származom SzabolcsSzatmárBereg megyéből, ott fordult elő ez az eset. Egy kívülálló, nem falubeli ember keresett egy embert a faluban, a főutcán ment végig, odament egy idős nénihez, és mondta, hogy - mondok egy nevet - ő Kovács Istv ánt keresi. A néni gondolkodik, gondolkodik, majd azt mondja, hogy én már itt lakom hetven éve, de ebben az utcában Kovács István nem lakik. Azt mondták magának, hogy itt lakik? Igen, itt lakik az utca elején. Hát itt biztos, hogy nem lakik. Elindul az úri ember, megy tovább, egyszer csak a néni utánaszalad, s mondja, álljon már meg, jöjjön már vissza, jóember, hát az az én férjem, mondta a hölgy. Nem azért, mert olyan rossz volt a memóriája, hogy elfelejtette a férje nevét, hanem azért, mert a faluban minde nki a ragadványnevén ismerte a férjét, a családot, csak így szólították őket, a lemenőket is így szólították, és a saját feleségének nem jutott eszébe, amikor a rendes nevén szólították, hogy a férjéről lenne szó. Tehát hogy a ragadványné vnek vane jelentősége: nyilvánvalóan óriási jelentősége van, s ahogy az előterjesztésben, illetve annak indokolásában is szerepel, bizonyos területeken ennek sokkal nagyobb jelentősége van, és elsősorban a falvak, a vidéki települések azok, ahol a ragadvá nynevek élnek, a mai napig használják őket. S valóban úgy van, ahogy az előttem felszólalók is már említették, ezek a ragadványnevek kialakulhattak akár több száz éve is, ezek öröklődnek, öröklődhetnek, s ezek bizony léteznek. Azonban az, hogy bejegyezzüke őket az anyakönyvbe, elfogadjuke az anyakönyvi nyilvántartásban ezeket a neveket, az egy teljesen más kérdés. S ha már itt tartunk: meg tudjuke pontosan fogalmazni, mit jelent az, hogy ragadványnév, ez pontosan definiálva vane a magyar nyelvészetben. Én ennek igyekeztem utánanézni, és arra jutottam, hogy bizony nincs egy olyan egységes álláspont, ami kialakult volna Magyarországon. Hogy ez hogyan is alakult, ennek a történetéről mondanék néhány szót, aminek utánanéztem. Az első említése a ragadványnévn ek így leírva nyelvészeti lapban 1872ben jelent meg a Magyar Nyelvőrben. Szilády Áron nyelvész volt az, aki elkezdett foglalkozni a ragadványnevekkel. Hogyan is fogalmazta meg ő azt, mit jelent az, hogy ragadványnév? „Én a nép között csúfnéven kívül ragad ványnévnek szintén hallottam a gúnynevet, és megvallom, nem tartom helytelen nevezetnek.” Tehát ő azt mondja, hogy a csúfnéven kívül a ragadványnév fogalmat is használják, és hogy ez a gúnynévnek egyfajta variációja. Ő is megállapítja, hogy a felmenők csúf nevét a leszármazók öröklik, és adott esetben lehet, hogy ez a felmenőnél még csúfolódás volt, viszont lehet, hogy az unoka már büszkén fogja ezt a nevet viselni, és sokszor szinte akár a vezetéknév szerepét is átveszi, jegyzi meg Szilády Áron. Én is erre utaltam. Aztán Lőrincze Lajos, a híres magyar nyelvész is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Ő már különbséget tesz a ragadványnév és a gúnynév között, de szerinte a különbség nem határozható meg minden formában, tehát minden esetben nem lehet elkülöníteni eg ymástól a gúnynevet a ragadványnévtől. Ő a megoldást abban látta, hogy Magyarországon az ország minden területéből ezeket a ragadványneveket össze kellene gyűjteni, elemezni kellene, és ezek elemzése alapján lehetne valamit meghatározni, hogy pontosan mi i s a ragadványnév fogalma. A későbbiek során Tóth Katalin névkutató is foglalkozott azzal, hogy megállapítsa, mi az, hogy ragadványnév. Ő egy tágabb gyűjtőkategóriát határozott meg, amelynek alcsoportjai vannak. Azt mondja, hogy a ragadványnéven belül olyan alcsoportok vannak, hogy megkülönböztető név, gúnynév és csúfnév. A csúfnevet általában gyerekek adják, ez tehát csúfolódásból származik, és a csúfnév sok esetben gúnynévként ráragad a felnőttre is. Egyébként ezzel nagyon sokat foglalkoznak
