Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vita - ELNÖK: - GYOPÁROS ALPÁR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
516 Ugyanakkor a kormány véleménye az, hogy a módosítást úgy kell kiegészít eni, hogy a ragadványnévvel együtt is csak kéttagú lehessen a vezetéknév, és ez a fajta módosítás nem teremthet jogalapot arra, hogy az érintett családi nevét ragadványnévre cserélje le. Ezzel a kiegészítéssel a kormány támogatja az előterjesztést. Köszönö m szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Gyopáros Alpár képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. GYOPÁRO S ALPÁR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, ahogy annak általános indoklása is fogalmaz, engedményt fogalmaz meg a ragadványnevek viselése tekintetében. Amennyiben az Országgyűlés támogatja az indítványt, lehetővé válik, hogy egy, az anyakönyvbe korábban bejegyzett ragadványnév viselhetővé váljon többtagú családi névként, ha a szándékot írásban bejelenti a kérelmező, továbbá a felmenő születési anyakönyvi bejegyzésbe n szereplő ragadványnév viselését szintén írásban lehet kérni. Szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét, hogy ennek a látszólag technikai vagy jogtechnikai kérdésnek jóval mélyebb kulturális, identitásbeli vonatkozásai vannak, mint azt elsőre sokan gondolnák. A magyar személynévadás legősibb típusát pogány kori világi névadásnak nevezzük. Több kutató is említi, hogy a pogány kori nevek rokonságban vannak a ragadványnevekkel. A kételemű névadás kialakulása a világi és egyházi névadás sajátos egységbe olvadását jelentette, hiszen a családnevek többnyire a spontán névadásból létrejött ragadványnévből, a keresztnevek pedig az egyházi eredetű személynevekből jöttek létre. A ragadványnév szerepe tehát a XIV. századig rendkívül jelentős volt, hiszen addig eg yelemű nevek léteztek, amelyeket ragadványnevek különböztettek meg egymástól. Később a ragadványnév egyre inkább rögződött, vezetéknévvé vált, és a XVII. századra végleges funkciójában szilárdulhatott meg. Később az idők során újra megismétlődött a megkülö nböztetés szükségessége, az újabb ragadványnevek létrejöttének okai az azonos család- és keresztnevek elszaporodásának indukáló hatásában, illetve lélektani okokban, a névadó közösség hagyományőrzésében keresendők, ahogy Baukó János névtudományi kutató tan ulmányában olvashatjuk. Településeinken és falvainkban napjainkig él a ragadványnév szokása. Tisztelt Képviselőtársaim! Több állampolgári megkeresés okán, mondhatni tehát, saját tapasztalatból is mondhatom, hogy a hatóságnak is kialakult egy szokása, nem m ost, hanem jóval korábban, amit személy szerint én nem tartok követendőnek, sőt épp ellenkezőleg, mégpedig az, hogy a korábban már bejegyzett ragadványnevek viselését nem teszik lehetővé a leszármazottaknak. A beterjesztett indítvány ezen a gyakorlaton kív án változtatni. Egy 2001es alkotmánybírósági határozat kimondta, hogy a névjog az emberi méltóságból levezethető alapvető jog, minden embernek elidegeníthetetlen joga van az önazonosságát kifejező saját névhez és annak viseléséhez, és ez a jog az állam ál tal nem korlátozható. A névjog egyéb elemei, így különösen a névválasztás, a névváltoztatás és a névmódosítás a jogalkotó által alkotmányosan azonban korlátozhatók. Megjegyzem, az is ellentétes az emberi méltósághoz való alapvető joggal, ha az állam indok nélkül avatkozik be a magánszféra körébe tartozó viszonyokba. Az említett alkotmánybírósági határozat azt is kimondta, hogy az ember neve arra szolgál, hogy őt mástól megkülönböztesse, a név egyben hordozója lehet a családi kapcsolatnak, a társadalmi helyz etnek, a nemiségnek és a nemzeti hovatartozásnak. Anyakönyvveztetése után a személy ezt a nevet jogosult, de köteles is viselni, mert ez identitásának egyik meghatározója. Mindannyian tudjuk tanulmányainkból, hogy a költő József Attila gyermekkorának milye n lelki törést, identitásbeli válságot okozott, amikor nevelőszülei megbeszélték a szomszédokkal, hogy márpedig az Attila név
