Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontról szóló törvényjavaslat általános vita - ELNÖK: - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
502 Tehát mon dom: hozzám Bencsik képviselőtársam bizonyos kiszólásai közel állnak, egyértelműen támogatom a tekintetben, hogy szabályozott rendszerben képzelhető el bármi egyéb. Azt viszont nem tudom elfogadni, hogy ebben a Házban itt a CETA vagy akár később a TTIP kap csán bárki a szabadkereskedelmet védje és féltse. Mi köze ennek a szabadkereskedelemhez? Az, hogy multicégek választott bíróságok előtt nemzetállamokat támadhatnak be? Mondjuk, ha nem hajtják végre az olyan beruházásokat vagy nem engedélyezik, mint a ver espataki ciános aranybányaberuházás, és adott esetben nem vállalják az ezzel kapcsolatos környezetvédelmi és egészségvédelmi aggályoknak a lakosság kitételét, ilyen esetekben a multicégek perelhetnek államokat? Mi köze a szabadkereskedelemnek mindehhez? G enetikailag módosított szeméttel elönteni Európát, benne Magyarországot. Mi köze a szabadkereskedelemnek ehhez? Hogyha ide behozzák a genetikailag módosított összetevőket, abban a formában, ahogy akarják, akkor a magyar GMOmentes gazdaságnak annyi. Vége, kilőve. Tehát összefertőzik azok a fajok és ágensek, amelyek egyértelműen lehetetlenné teszik a továbbiakban Magyarország mezőgazdasági stratégiai előnyeinek a megtartását. És önmagában az, hogy ezekről a témákról majd egy fordított bizonyítási teher melle tt kell beszélni, tehát választott bíróságok előtt, nemzetállamokat beperelve, majd a nemzetállamnak, Magyarországnak kell bizonyítania, hogy az adott termék az tényleg egészségre káros, hogy az adott beruházás az tényleg káros a környezetre, miközben, mon djuk, a verespataki beruházásról lesz szó. Tehát egészen elképesztő egyáltalán bármiféle szentesítési kiskaput kinyitni ebbe az irányba, és igen, a kereskedelmi volumenarány tekintetében Magyarország és Kanada viszonylatában 0,2 százalékról beszélünk. Tehá t felteszem a kérdést önöknek: milyen érdekében áll Magyarországnak szentesíteni, ratifikálni akár a CETAt, akár a TTIPt? Soroljanak fel nekem csak három olyan indokot, ami miatt ez az egész őrület támogatható, azon kívül, hogy önöktől ezt külföldről meg rendelték. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Hörcsik Richárd elnök úr, az Európai ügyek bizottságától. Elnök úr, öné a szó. DR. HÖRCSIK RICHÁRD ( Fidesz ): Kö szönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés napirendjén gyakran szerepelnek uniós vonatkozású előterjesztések, törvény- és határozati javaslatok, nemzetközi szerződések. Úgy vélem azonban, hogy a most tárgyalt európai uniós napirendi pont különleges, hiszen nem egy elfogadott EUirányelv magyar jogba történő átültetése a feladat. Nem, hanem az Országgyűlésnek abban kell döntenie, hogy egyetérte az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között l étrehozott átfogó jellegű megállapodás kormány által történő aláírásával. Ilyen típusú parlamenti döntésre ritkán kerül sor, hiszen a kormány képviselője általában a törvényhozó testület előzetes egyetértése nélkül is aláírhat nemzetközi szerződést. Emléke ztetőül jegyzem meg képviselőtársaimnak, hogy az Országgyűlés mintegy öt évvel ezelőtt az úgynevezett fiskális paktum esetében a kormány előterjesztése alapján támogatta, hogy a kormány aláírja ezt a megállapodást. Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen esetben - nagyon helyesen - a kormány kvázi az Országgyűlés felhatalmazását kéri ahhoz, hogy az EU és Kanada közti átfogó gazdaságikereskedelmi megállapodást az október 27ei csúcson aláírhassa. Úgy vélem, hogy a kormány helyesen jár el, sőt ez a kötelessége, his zen annak szellemében teszi mindezt - emlékeztetem képviselőtársaimat , hogy az elmúlt tavasszal az Országgyűlés elfogadta az EU kereskedelmi és beruházási megállapodásával kapcsolatos követelményekről szóló 11/2016os országgyűlési határozatot, emlékezet esen Schiffer András képviselőtársam javaslatát, többek között a CETAt is nevesítve, és ratifikációhoz köti az ilyen egyezmények ideiglenes hatálybalépését.
