Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontról szóló törvényjavaslat általános vita - ELNÖK: - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
499 vállalatok, amelyek tulajdonképpen felette állnak az egész világnak, és ezek a vállalatok részt kérnek az európai jogalkotásból. (13.00) Alapvetően érzékelhető az a törekvés, hogy a demokratikusan megválasztott kormányok fölé aka rnak kerülni, és a szabályozott kereskedelem egy magasabb szintjére szeretnének eljutni, ez pedig a szabadkereskedelmi megállapodás. Na, ezen a szűrőn keresztül kell nézni alighanem a CETAt is, az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállap odást is. Két kultúra találkozik, erről is volt szó: az egyik az elővigyázatosság elvét tartja fontosnak, ez a mi kultúránk, az európai kultúra, az Európai Unió jogrendjében ez található és ez a gyakorlat, és van a kockázatalapú megközelítés, ez pedig alap vetően az amerikai földrészt érinti és annak az északi részét, ahol egészen más szempontok dominálnak. Nem mondom azt, hogy az emberi egészség védelme ott nem fontos, egészen biztos, hogy fontos, csak másként, míg Európában az elővigyázatosság elve azt mon dja, hogy csak olyan termékek hozhatók forgalomba, amelyekről bizonyított, hogy egészségre ártalmatlanok, tehát a jelenlegi tudásunk, a tudomány jelenlegi szintje szerint nem károsak az emberi egészségre; ez egy nagyon helyénvaló megközelítés. Míg ez a más ik, ez a tengerentúli megközelítés alapvetően arról szól, hogy a terméket piacra lehet vinni, és utólagosan kell bebizonyítani annak, akinek nincs tetszésére az adott termék vagy kockázatosnak tartja, hogy az az emberi egészségre kockázatokat jelent. Na mo st, a legújabb technológiák, mondjuk, a biotechnológia esetében elképesztően nehéz dolog ezt egy laikusnak vagy akár nemzeti kormányoknak is a későbbiekben bizonyítani olyan időtávon, hogy jelentős mértékű károsodások véletlenszerűen se következzenek be az egyén vagy éppen a közösség egészségi állapotában. Tehát óriási a különbség, ezt kell megértenünk, ez a nagy kockázat, hogy az egyik az elővigyázatosság kultúrája, a másik pedig a kockázatalapú megközelítés kultúrája. A befektetési bírósági rendszerről ne m sokat mondanék, de ez egy elég érdekes kérdés ahhoz, hogy két mondatot váltsunk erről, hogy ez a magyar jogalkalmazásban hogyan is jelentkezne. A dolog lényege az, hogy nem a nemzetállami joghatóság és nem is az európai uniós joghatóság alá kerülne a vit ás kérdések rendezése, hanem valójában a befektetési bírósági rendszer keretébe, ahol egyrészt megfogalmazódik a megállapodásban a jogos elvárás fogalma, tehát egy befektető jogos elvárása méltányolandó szempont a döntések meghozatalánál, másrészt pedig a bizonyítás terhe a kormányokon van, és a kormányoknak kell indokolniuk egyes piacszabályozási döntések vagy fogyasztóvédelmi döntések szükségességét, diszkriminációmentességét, legitimitását. Nagy kérdés, hogy mondjuk, a chipsadó egy ilyen esetben, ha létr ejön ez a megállapodás, akkor milyen mértékben lesz tartható az egészségvédelmi, fogyasztóvédelmi szempontok érvényre juttatása érdekében. Kétségtelen, hogy van ennek gazdasági jelentősége is. Magyarország esetében 0,2 százalékra tehető az a kereskedelmi v olumen az összkereskedelmi volumenből, amely Kanada és Magyarország között jelenleg fennáll és működik. Ha megnézzük azt, hogy európai szinten milyen változások várhatók, lehetett itt hallani, olvasni különböző tanulmányokat: a Tufts Egyetem az Egyesült Ne mzetek Szervezete global policy modelljét alkalmazva végigfuttatta a CETA hatáselemzését, amely Európában a munkahelyek csökkenését, a bérek csökkenését és hozzávetőlegesen 0,5 százalék GDPcsökkenést jelzett előre, és alapvetően bemutatta azt, hogy azon t engerentúli cégeknek, vállalatoknak jelent ez előnyt, akik Európában, köztük Magyarországon termelnek, termeltetnek, a részegységeket, alkatrészeket visszaszállítják, és ott szerelik be végtermékké, késztermékké. Ez azért nem teljes egészében szolgálja a m agyar gazdaság egyenszilárdságú fejlesztését. Vannak a tagállamoknak fenntartásaik, a lengyeleknek is, a szlovéneknek is éppen a befektetési bírósági rendszerrel kapcsolatosan. Azt is tudjuk, hogy Belgiumban két tartomány, Vallónia és Brüsszel tartomány el utasította vagy elutasítani szándékozik a megállapodást. Ez még azt is magával hozhatja, hogy Belgium a ratifikációs eljárás során sem tudja majd támogatni a szerződést.
