Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontról szóló törvényjavaslat általános vita - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
495 autós kártyák szintjén, hogy azonos sebességgel megy a két jármű, viszont, ha jól tudom, akkor a joghierarchiában valamivel hamarabb született, ennek megfelelően ennek az országgyűlési határozatnak az alkotmányossága ilyen szempontból megkérdőjelezhető, mert az, amit most behoztak országgyűlési határoza ti javaslatként, teljes mértékben cáfolja egy korábban elfogadott országgyűlési határozat szövegét. Mert ha végigmegyünk ezeken tartalmilag, hogy mi az, ami konkrétan környezet- és egészségvédelmet kockáztat, mi az, ami élelmiszerbiztonságot kockáztat, mi az, ami emberi jogi, de főleg antidemokratikus vitarendezési eljárásokat tartalmaz, mindet most, jelen pillanatban a CETA tartalmazza. Ennek ismerhető a tartalma, és jelen pillanatban ennek megfelelően az, hogy itt tárgyalunk, ez szerintem egy hasznos és fontos kérdés, ennek ellenére semmiképpen nem tűnik nekem teljesen az Alaptörvénybe illeszkedőnek, hiszen egy korábban elfogadott, azonos szintű jogszabállyal ütközik ennek az előterjesztése. Ennek megfelelően a CETA ebben a formájában véleményem szerint n em lehet tárgyalás és vita kérdése, csak egyféle megoldás lehet a kormánynak, az, hogy nem támogatja ezt és nem fogadja ezt el, tekintetbe véve, hogy korábban már az Országgyűlés határozatban, kormánypárti támogatással kiállt a magyar emberek érdekei ellen (Balla Mihály és Németh Zsolt: Mellett!) , vagy bocsánat, a magyar emberek érdekei mellett - ellen nagyon sokszor, de konkrétan ebben az esetben mellett , és biztosította arról Magyarország állampolgárait, hogy nem fog ilyeneket támogatni. Nyilvánvaló, ha belemegyünk a részletekbe - bár elbeszéltem itt az időt, és egyre kevesebb időm van erre, ha belemegyünk a részletekbe , egyesével cáfolható minden egyes pont, ami azt állítja, hogy nem ütközik az országgyűlési határozattal. A CETA biotechnológiával fogl alkozó cikkelye egyértelműen megfogalmazza, idézem: „A mezőgazdasági biotechnológia piacra juttatásának előnyeit kell megteremteni.” Ez nemhogy azzal ütközik, ami az országgyűlési határozatban van, ez az Alaptörvénnyel ütközik, hiszen gyakorlatilag ez a GM O ügye. A biotechnológia vívmányainak Magyarországra való átemelése nyilvánvalóan erről szól. Szó szerint idézem a 25. cikkelyt: „Tudományos alapú, hatékony jóváhagyási eljárás előmozdítása a biotechnológiai termékek tekintetében.” Kérem szépen, szövegszer űen benne van, veszélybe kerülne az engedélyezés során az elővigyázatosság elve, ami gyakorlatilag a 7. környezetvédelmi program óta európai uniós alapelv, és alapvetően azt feltételezi, hogy semmi olyasmit nem teszünk európai uniós állampolgárok ellen, am inek nem zárható ki tudományos bizonyítékokkal a negatív hatása. Ezzel együtt felszámolja az engedéllyel nem rendelkező - jelen pillanatban nem rendelkező - génmódosított élelmiszerekre vonatkozó zéró toleranciát is, amiben legalább szavakban, ha tettekben nem is, de idáig a magyar kormány kiállt. Nyilvánvalóan azért célzok erre, hogy legalább szavakban kiállt és tettekben nem, mert ismerjük Fazekas Sándor miniszter úr amerikai tárgyalásait. Emlékeztetőül, tudjuk, hogy ő ott igazából teret engedne ennek, is merjük azt a tényt, hogy Magyarországra több mint 540 ezer tonna genetikailag manipulált fehérjealapú takarmány érkezik be évről évre, és úgy beszélnek GMOmentességről, mintha egyébként nem a teljes állatállományt ilyen jellegű takarmánnyal takarmányoznán k. Tehát nyilvánvalóan legalább idáig ezekben szavakban kiálltak. „A szabályozási együttműködés kialakítása a biotechnológiai termékekkel kapcsolatos szabályozási gyakorlatok káros kereskedelmi hatásainak mérséklése érdekében.” Tehát mérsékelni kell minden t, aminek káros kereskedelmi hatása van. Mi az, ami nem magától értetődő? Tehát aminek a kereskedelemre negatív hatása van, tök mindegy, hogy az egészségtelen, vagy teljesen mindegy, hogy az emberek életére milyen hatással van, azt mérsékelni kell, mert a kereskedelem az egyezmény szellemiségéből adódóan fontosabb, mint az ember. Hogy lenne ez vállalható? Hogyne ütközne ez az általam említett 11/2016os országgyűlési határozattal?! Nyilvánvalóan nem lehet abban bízni, hogy az Európai Bizottság Magyarországo t, a GMOmentességre törekvő államokat képviseli, mert az Uniónak alapvetően más az érdeke.