Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontról szóló törvényjavaslat általános vita - ELNÖK: - BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
491 kérdését, vagyis azt, hogy az egyezmény már az Európai Parlament jóváhagyását követően, de a tagállami ratifikációkat megelőzően hatályba lépjen. Várhatóan az Európai Parlament idén decemberb en kívánja jóváhagyni az egyezményt. Tehát ilyen közel annak aláírásához sem dőltek el olyan lényeges kérdések, mint hogy milyen módon fog életbe lépni. Nos, tisztelt képviselőtársaim, ez a tény még inkább világossá teszi azt, hogy a tárgyaló felek igazábó l mennyire is akarták átláthatóan, transzparens módon kezelni az egész tárgyalást és a döntések meghozatalát - semennyire. A CETA - akárcsak a még tárgyalás alatt álló TTIP - több olyan területet is érint, melyek jelentősen befolyásolják majd az uniós, így a magyar állampolgárok életét, életminőségét. (Kósa Lajos: A TTIPnek nincs is szövege!) Nem mennék végig azon, hogy melyek ezek, hiszen akár az előterjesztésben elhangzott, akár olvashatjuk, hogy mely területekre terjed ez ki, de azt aláhúznám, hogy maga az Európai Bizottság is érezheti, hogy az egyezmény több ponton sántít, hiszen megegyezés született arról, hogy előkészítenek egy deklarációt, amely úgymond megmagyarázza annak bizonyos részeit, melyek, idézem: „a nyilvánosságot nagyon érzékenyen érintik” . Nem véletlen ez az óvatoskodás, hiszen az elmúlt hetekben hatalmas tüntetések zajlottak egész Európában mind a CETA, mind a TTIP ellen, melyeket már nem lehet figyelmen kívül hagynia sem az Európai Uniónak, sem a magyar kormánynak. Miniszter úrhoz is cím eztek egy tiltakozó levelet, melyet több mint száz, egészen pontosan 107 magyarországi civil szervezet írt alá - a Zöld Válasz civil szervezet is ezek között volt többek között , melyben arra kérik, hogy Magyarország ne írja alá a CETAt. Itt és most alá szeretném húzni azt, hogy a Jobbik is ezt kéri a kormánytól. Mi azt gondoljuk, hogy igenis vállalni kellene ennek a kockázatát, és egyáltalán nem azt kellene mérlegelni, hogy mely országok fognak majd hozzánk hasonlóan dönteni, hiszen ha nemzeti érdekeink sérülnek, akkor ezt vállalnunk kell. Önök szabadságharcot hirdettek, és azt mondták a magyaroknak, hogy minden ilyen esetben a nemzeti érdeket fogják előtérbe helyezni, szemben az európai uniós diktátumokkal vagy éppen azzal, hogy más országok milyen módon próbálják még az Európai Unióra is rákényszeríteni az akaratukat, melyhez természetesen az illetékes bürokraták teljes mértékben asszisztálnak. És azt is meg kell említeni, hogy az Európai Bizottság igyekszik bagatellizálni ezeket a tiltakozásokat, melyek re utaltam, hiszen tegnap volt lehetőségünk meghallgatni Cecilia Malmström asszonyt az Európai ügyek bizottsága, a Külügyi bizottság és a Fenntartható fejlődés bizottsága összevont ülésén. Itt számtalan kérdés felmerült, és elhangzott az is, hogy Európasz erte erősödnek a megmozdulások az említett szabadkereskedelmi egyezményekkel szemben, és a kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos erre mindössze annyit mondott, hogy tud a tüntetésekről, de sokkal többen vannak azok, akik otthon maradnak egyegy ilye n demonstráció alkalmával, tehát a szerződések támogatói többen vannak. Azt gondolom, hogy azért ez egy meglehetősen erőltetett logika, nem hinném, hogy az, aki nem fejezi ki utcai megmozdulás keretein belül a véleményét akár a CETA, akár a TTIP ellen, az támogatná ezeket az egyezményeket. Sőt, azt is alá kell húzni, hogy a politikának abban is felelőssége van, hogy az európaiak, így a magyarok jelentős része nem is tudja azt, hogy ezek a tárgyalások milyen módon zajlanak és miről is szólnak. Viszont az egy értelműen látszik és kiviláglik, hogy az Európai Bizottság nem hajlandó foglalkozni azokkal, akiknek más véleményük van a tárgyalásokról, egy kisebbségnek tekintik őket, akiket figyelmen kívül lehet hagyni. Tehát röviden és tömören kijelenthetjük, hogy nem érdekli őket az emberek véleménye. De a kormány is adós a nyílt beszéddel, hiszen bár itthon több ponton is támadták az elmúlt időszakban a TTIPet, a brüsszeli delegáltjaik, akár az európai parlamenti képviselőik rendre igennel szavaztak az ezzel kapcsol atos határozatoknál. És itthon is rendszeresen teljesen ellentétes nyilatkozatok fogalmazódtak meg akár a kormány, akár a Fidesz oldaláról. Nincs kétségünk afelől, hogy a CETA és a TTIP esetében is egy támogató hozzáállás jellemzi önöket, és az itt elhangz ottak akár államtitkár úr, akár a Fidesz vezérszónokai részéről ezt erősítették meg. De elég arra utalnom, hogy idén januárban Colleen Bell magyarországi amerikai nagykövet jelentette be, hogy Orbán Viktor és Szijjártó Péter is kiállt a szerződés, vagyis a TTIP és így a CETA mellett, majd Szemerkényi Réka amerikai magyar nagykövet azt is elmondta, hogy az egyezmény megkötése
