Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontról szóló törvényjavaslat általános vita - ELNÖK: - GYÖNGYÖSI MÁRTON, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
489 20 15ben egy TTIP vitanapot követően idén júniusban fogadta el egyöntetűen a parlament azt az országgyűlési határozatot, amely felszólítja a kormányt arra, hogy a parlament jóváhagyása nélkül ne lépjen az ilyen szabadkereskedelmi egyezmények dolgában. És ugy anígy üdvözlöm azt, hogy a Külügyminisztérium ezt az országgyűlési határozati javaslatot beterjesztette a Ház elé. A legelején szeretném leszögezni, hogy mi igenis vállaljuk vagy vállalnánk annak az ódiumát, hogy ezt a szerződést Magyarország októberben, e gy hónap múlva Brüsszelben az általános tanácsülésen ne írja alá. A Jobbik álláspontja ismert mind a CETA, mind a TTIP ügyében. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a szerződés egy trójai falóként funkcionál, amely alapjaiban veszélyezteti azt az Európát, amit ismerü nk, azt a szolidaritáson alapuló Európát, amit ismerünk és amit annyira féltünk. Nekem meggyőződésem az, hogy ezek a szabadkereskedelmi egyezmények kívülről ugyanúgy veszélyeztetik az európai civilizációt és magát Európát, mint amennyire a migráció veszély ezteti azt kívülről, a környezetünket, a társadalmunkat, a gazdaságunkat, a gazdaságunk struktúráját. A szabadkereskedelmi egyezményeket az a fajta profitszemlélet hatja át, amely az emberi tényezőt szinte nem is veszi számításba, a profitot helyezi minden ek elé. És igenigen távol áll attól a keresztényi szemlélettől, amelyet önök, kedves képviselőtársaim, egyéb vonatkozásokban fennhangon hirdetnek. Az eljárás maga is elég aljas, ugyanis ahogy arra képviselőtársaim előttem már utaltak, 2014 augusztusában e zt a szerződést már megvitatták és lezárták. Tehát ez a szerződés most aláírásra vár, jóváhagyásra vár, ratifikálásra vár. Tehát maga a dokumentum már kész van. Erre most, amikor ezt az egész tárgyalást lefolytatták, megjelenik Cecilia Malmström Budapesten , turnézik Európában, és vitatkozni szeretne, vitát szeretne nyitni, és transzparenciát hirdet. És itt a Fidesz is eljátssza ugyanazt a parlamentben, akkor, amikor igazából már nincsen döntési helyzet, csak egy olyan kényszerhelyzet van, hogy aláírjuk vagy ne írjuk alá, vállaljuke ennek az ódiumát vagy ne vállaljuk. Nekem meggyőződésem, hogy ennek az ódiumát vállalni kell, hiszen a nemzetállami érdekekkel, a magyar nemzeti érdekekkel konkrétan és határozottan, de az összeurópai érdekekkel is tökéletesen sz embemegy ez a szabadkereskedelmi egyezmény, ugyanúgy, mint ahogy a nagytestvére, a TTIP. És meggyőződésem szerint a kormány érzi is azt, hogy baj van, hiszen nem véletlen az, hogy amíg itthon retorikában gazdasági szabadságharcot hirdet, Brüsszelben valaho gy ezt a fajta küzdelmet nem meri felvállalni, és ott kint már inkább mismásol, és támogatólag viszonyul ezekhez a szabadkereskedelmi egyezményekhez. Nem szeretném elismételni azt, hogy milyen pontokon ellenezzük ezeket a szabadkereskedelmi egyezményeket. Ezt már jó néhány alkalommal megtettük itt a Házban, de csak stichwortokban elővezetve: mi úgy gondoljuk, hogy ezek a szerződések, vagy ez a CETA, amelyik némi módosításokon azért mégiscsak keresztülment, de azért a sztenderdek, amiket bevezet, az európai elővigyázatosság elvét mégis alapjaiban rengetik meg. Addig, amíg Kanadában és a tengerentúlon a GMO, a hormonkezelés igenis egy bevett eljárás - ezeket az eljárásokat Európában tiltjuk , életveszélyesnek tartjuk azt, hogy olyan szerződést írunk alá, amel y 50 ezer tonna marhahús, 80 ezer tonna sertéshús, szója, kukorica vámmentes behozatalára tesz le garanciákat, ami a dömpingárakon keresztül az európai árakat lenyomja, és az itteni termelők egzisztenciáját alapjaiban veszélyezteti. Ezeknek a sztenderdeknek a kilúgozása érdekében egyébként a kanadai fél is nagyon sokat megtett a tárgyalások folyamán, hogy az európai irányelveket felpuhítsák és kilúgozzák annak érdekében, hogy a kanadai termékek, szolgáltatások az európai piacon megjel enhessenek. Teljesen mindegy, hogy minek hívjuk a vitarendezési mechanizmust, ISDSnek vagy ICSnek, egy biztos, hogy nem a nemzetállami jogrendszeren alapszik. Tehát amíg ezek a szerződések közvetlenül érintik az állampolgárokat a meghatározott nemzetálla mokban, nem annak a nemzetállamnak a jogrendszere lesz az irányadó, hanem egy külföldi bíróság, amelyik lehet, hogy nem úgy működik, mint korábban, de az elv nagyjából ugyanaz.
