Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontról szóló törvényjavaslat általános vita - DR. MIKOLA ISTVÁN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
483 vállalatokra, a fenntartható fejlődésre, a szabályozási együttműködésre és a megállapodásban foglaltakkal kapcsolatos, a szerződő felek közötti vitarendezésre. A tárgyalási folyamatban kiemelt figyelmet fordítottunk a magy ar érdekek és érzékenységek, különösen mezőgazdasági érzékenységeink megállapodásban történő megfelelő tükröztetésére, mely erőfeszítéseink sikerrel jártak. Fontos kiemelni, hogy a CETA nyomán nem sérül a közegészségügyi, állat- és növényegészségügyi, körn yezetvédelmi, munkaügyi és szociális, uniós és tagállami nemzeti normák rendszere, és továbbra is megmarad a tagállamok vonatkozó nemzeti szabályozási joga. A CETA aláírásával és ideiglenes alkalmazásával kapcsolatos magyar álláspontot érintően fontos az O rszággyűlés 11/2016. (VI. 17.) határozata, amely az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásaival kapcsolatos követelményekről szól. Kijelenthető, hogy a CETA nem ütközik az OGYhatározat azon követelményeivel, amely ek szerint a kormány nem támogathat a környezet- és egészségvédelem, az élelmiszerbiztonság, valamint az emberi jogi, illetve munkajogi garanciák jelenlegi szintjét veszélyeztető, valamint antidemokratikus vitarendezési eljárást tartalmazó szabadkereskede lmi megállapodást. Az országgyűlési határozatban rögzített elvárásoknak megfelelően a megállapodás fenntartható fejlődéssel foglalkozó részében a munkaügyi és környezetvédelmi területeket tartalmazó fejezetek nem írják felül sem az EU, sem a tagállamok err e vonatkozó jogszabályait, és nem korlátozzák az államok szabályozási jogosítványait. A megállapodás egyetlen rendelkezése sem érinti és nem módosítja az EUMSZ 191. cikkében lefektetett, a környezet minőségének megőrzésére, védelmére, az emberi egészség vé delmére, illetve a természeti erőforrások hasznosítására irányuló intézkedések meghozatalára vonatkozó, úgynevezett elővigyázatossági elvet. A CETA kétoldalú párbeszéddel és együttműködéssel foglalkozó fejezete ugyan lehetőséget nyújt a partnerek számára a biotechnológiai téren való együttműködésre és párbeszédre, azonban nem kötelezi az Uniót, illetve a tagállamokat a GMOkkal kapcsolatos szabályozási és engedélyezési eljárások módosítására vagy liberalizálására. A CETAban alkalmazott új típusú beruházási vitarendezési eljárás nem tekinthető a már említett országgyűlési határozatban elutasítandónak tartott antidemokratikus vitarendezési rendszernek. Az állandó beruházási bíróság, Investment Court System felállításával, a fellebbviteli fórum létesítésével, az átláthatóság erősítésével, valamint az államok szabályozási jogának egyértelmű rögzítésével a CETA korszerű, a kötelezettségeket részletesebben meghatározó szabályokat tartalmaz, a vitarendezési eljárásokban pedig nagyobb garanciát nyújt a pártatlan dön téshozatalhoz a tőkebefogadó állam számára. Magyarország pedig elsődlegesen ezek közé tartozik. A CETA azonban ütközik az említett országgyűlési határozat azon elvárásával, miszerint nem kerülhet sor a megállapodás ideiglenes alkalmazására a hazai ratifiká ciós eljárás lefolytatásáig. Kiemelném, hogy az EU által ideiglenes alkalmazás elutasítását sem a megállapodás tartalma, sem az ideiglenes alkalmazás tervezett tárgyi hatálya nem teszi szükségessé. A megállapodás ideiglenes alkalmazása csak a közös uniós h atáskörbe tartozó rendelkezésekre terjedne ki, ennek megfelelően az ideiglenes alkalmazás alól kikerülne a beruházásvédelmi terület, beleértve a beruházásivitarendezést is. Az EU általi ideiglenes alkalmazást pedig csak a magyar részről történő aláírás, a zaz a CETA egészének elutasításával tudná Magyarország megakadályozni. Ez magyar részről nem állna érdekünkben. Még egyszer hangsúlyozom, hogy a jelenleg napirenden lévő határozati javaslat a CETA aláírásával kapcsolatos álláspont kialakítására irá nyul. Az Országgyűlés aláírással kapcsolatos, remélhetően pozitív döntésének függvényében a ratifikációs kötelezettség értelmében a megállapodás kihirdetésére irányuló törvényjavaslatot a megállapodás hatályba léptetése érdekében - mely hatály a teljes meg állapodásra terjedne ki - a későbbiekben még egyszer az Országgyűlés elé terjesztjük. Magyarország a CETAval kapcsolatos, a korábban említett tanácsi határozattervezetekkel szembeni általános fenntartását csak a Magyar Országgyűlés egyetértése esetén tudj a feloldani.
