Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 26. hétfő (169. szám) - A Magyar-Bolgár Barátság Napjáról szóló határozati javaslat összevont vitája - ELNÖK: - SZABÓ SÁNDOR (MSZP):
429 Grozdanovát, a bolgár parlament külügyi bizottságának elnökét, Valerij Szimeonov urat, az IPU bolgármagyar tagozatának társelnökét és Lacsezar Tosev volt parlamenti képviselőt, szakértőt, Magyarország nag y barátját. Szintén köszönet illeti Erdő Péter bíborost és Neofit bolgár ortodox pátriárkát, akik budapesti találkozójukon szintén kiálltak a nyilvánosság előtt a magyarbolgár barátság napja mellett. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül engedjék meg, hogy kifejezzem abbéli reményemet, hogy ezentúl október 19e egy jeles nap lesz a magyarbolgár közösség számára is. Annak a közösségnek, amelynek tagjai jelentősebb részt bolgárkertészek leszármazottai, akik bolgárságuk megőrzésével, szorgalmukkal é s kitartásukkal, illetve akik Magyarország iránti hazaszeretetükkel immár (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) több mint egy évszázada gazdagítják hazánkat. Még két mondat, elnök úr, ha megengedi. Ez a közösség, amely idén ünnepelte legnagyobb egyházi közjogi méltóságuk, Neofit pátriárka jelenlétében budapesti templomuk fennállásának 100. évfordulóját, amely tavaly egyesületük fennállásának 100. évfordulóján felavatta a Bolgárkertészemlékművet a Bosnyák téren, az egykori nagybani pi ac helyszínén, és amely a legaktívabbak között van a hazai kisebbségi önkormányzati rendszer létrehozásában, fenntartásában. Ez utóbbi talán nem is meglepő, hiszen ennek a kulturális autonómiát biztosító rendszernek a szellemi atyja akkori vezetőjük, dr. D oncsev Toso volt. Hogy működike ez a rendszer: ma már a harmadik nemzetiségi felszólalás hangzott el a Magyar Országgyűlésben, ez talán magáért beszél. Kívánok magunknak boldog október 19ét! Köszönöm megtisztelő figyelmüket és türelmüket. (Taps.) (18.20) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjából Szabó Sándor képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr! SZABÓ SÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, a magyarbolgár kapcsolatok fő láncsz emeit 300 éve a kereskedelem, a könyvnyomtatás és a mezőgazdaság alkotja. A kulturális kapcsolatok területén elsősorban irodalmi műveket dolgoztak fel tudományos alapossággal a két ország kapcsolatait vizsgáló kutatók. A kulturális kapcsolatokat az állami kötelezettség szintjére emelő első egyezményt 1940 februárjában kötötték Hóman Bálint és Bogdán Filov kultuszminiszterek. Ekkor már hetedik éve működött a bolgár tudományos központ a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Engedjék meg, hogy néhány szót én is bes zéljek a bolgárkertészekről, bár már Varga Szimeon alaposan kifejtette. Valóban a XV. század közepétől, a török birodalom térhódításával a bolgár lakosság több hullámban érkezett Magyarország területére, tartósan megtelepedtek és itt menedékre találtak. A török hódoltság megszűnése után meg is élénkültek a kereskedelmi kapcsolatok. Ebben jelentős szerepet játszottak a balkáni, köztük a bolgár kereskedők és a bolgárkertészek, akik szerte az országban meghonosították Magyarországon az intenzív öntözéses zölds égtermesztést. A bolgárkertészek valóban ezzel egy hiányt pótoltak. Ők nem kifejezetten a versenyszférában jelentkeztek versenytársként, sokkal inkább a bolgár gyakorlatot és a tapasztalatot hasznosították. A magyarországi bolgárok mintegy tí zezres létszámban szerte az országban közel 170 településen élnek. Az elmúlt 100125 évben viharos politikai, gazdasági események dacára azért megőrizték az etnikai identitásukat, szervezeti integritásukat, és rövid idő alatt nagyon jelentős szerepet töltö ttek be a magyar kertkultúra fejlesztésében, a termelési módszerek rejtett szakmai fogásaival, az intenzívebb fajták, új fajok meghonosításával. Nagy általánosságban állíthatjuk, hogy 1878 után, az újkori bolgár államiság megteremtését követően Magyarorszá g és Bulgária kapcsolatait, külpolitikai orientációit nem a konfrontáció, nem a
