Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 26. hétfő (169. szám) - A megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2015. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
421 Köszönöm szépen, jegyző asszony. Az LMP képviselőcsoportjából Ikotity István képviselő úr a vezérszónok, az Országgyű lés jegyzője. Parancsoljon! IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A megyei könyvtárak és a megyei hatáskörű városi múzeumok feladatának ellátására szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2015. évi LXXV. törvény módosításáról szóló, most tárgyalandó javaslat egy tavaly elfogadott törvényi változáshoz kapcsolódik. Tavaly nyáron arról döntött a parlament, hogy a kulturális intézmények addigi működésébe n tapasztalható háromszereplős megoldást egyszerűbbé teszi, addigra ugyanis - egyébként a jelenlegi kormánynak is köszönhetően - egy olyan kaotikus struktúra alakult ki, hogy az állam tulajdonosként jelent meg, az intézmények vagyonkezelők voltak, az önkor mányzatok pedig mint fenntartók kaptak szerepet az intézményrendszer működtetésében. A törvénymódosítás után a megyei múzeumokat és a könyvtárakat fenntartó önkormányzatok tulajdonába kerültek a feladatelvállalást szolgáló ingatlan vagyontárgyak. Az LMP ré széről mi is pozitív lépésnek értékeltük ezt, hogy az önkormányzatoknak visszaadták ezeket az ingatlanokat. Mindenképpen kedvező lépés ez akkor, amikor általánosságban éppen ellenkező folyamatok zajlanak: az önkormányzatoktól elveszik a feladatokat, minden t államosítanak, a vagyontárgyakat ingyenes használatba veszik, az önkormányzatiságot kiüresítik, ahogy korábban képviselőtársaim már erről beszéltek. A helyszín mozgásterét minimálisra csökkentik, a helyi lakosság beleszólását a közügyekbe pedig lekorláto zzák. Legalább a múzeumi, könyvtáros területen ezzel szembementek, és erősítették egy kicsit a településeket. A jelenlegi módosítás a tavaly elfogadott törvényen korrigálna minimálisan. Arról van szó, hogy egy év után kiderült, Zalaegerszegen az egyik inga tlan tulajdonjogát bár odaadták az önkormányzatnak, az mégsem tart rá igényt, a konkrét ingatlannak ugyanis csak 15 százalékát használják kulturális célokra. Ezért most visszavenné az állam a tulajdonjogot, miközben minden marad a régiben, az intézményből nem kell kiköltöznie a kulturális funkciónak sem. Az egészben az a fura, hogy miért csak egy év után változtatják ezt meg. Korábban nem egyeztetettek az önkormányzattal? Tévedésből adták oda az ingatlant? Mi történt az elmúlt egy évben? Persze az is lehet, hogy ha esetleg nem kapkodva benyújtott egyéni képviselői indítványok formájában toldozgatnákfoltozgatnák a törvényeket, ahogy tették tavaly is egyébként, akkor el lehetne kerülni ezeket a tévedéseket és hibákat. Nyilvánvaló, hogy a 2015ös javaslatot be nyújtó Kucsák Lászlóék nem tudtak minden önkormányzattal egyszerre konzultálni és kiszűrni az ilyen és ehhez hasonló hibákat. A kormány feladata lenne, tőle várnánk ezeket a fontos, egyébként tavaly is kétharmaddal elfogadott módosításokat. De ha túllépünk a kormánypártok kapkodásán és társadalmi egyeztetéseket megkerülő jogszabályalkotásán, akkor érdemes még elmondani pár dolgot. Annak örülünk, hogy miután nyugvópontra került a könyvtárak és a múzeumok helyzete, már ami a tulajdonosi és fenntartói viszonyo kat illeti, most nem bolygatják újra ezeket az állapotokat. De ez csak egy szükséges és nem elégséges módosítás volt tavaly, valódi fejlődést pluszforrások érezhető bevonása nélkül továbbra sem fogunk tapasztalni. Egy eleve kivéreztetett önkormányzati rend szerben - korábban is elmondtuk - nem lesz sikeres a helyi kulturális intézményrendszer működtetése. És újra és újra el kell mondanunk azt az alapvető kritikánkat a kormány kulturális politikájával kapcsolatban, hogy itt valójában szó sincs arról, hogy min él több ember kulturális értékekhez való hozzáférését támogatnák, pláne nincs szó arról, hogy a kulturális értékteremtésben való részvételt erősítenék. Amikor százmilliárdokat költenek el megalomán tervekre, Várba költözésre, Várnegyedre, zöldfelületeket l ebontó Ligetprojektekre, akkor teljesen egyértelművé válnak a valódi célok. Az egész kulturális költségvetés az elit és a főváros kultúráját célozza, nekik kedvez, a vidéket és a kultúrához jelenleg hozzá nem jutó több millió embert cserben hagyják. Ebből a szempontból, bár a könyvtárak és a múzeumok valóban fontos szerepet töltenek be a helyi kulturális élet fellendítésében,
