Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 13. kedd (198. szám) - A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK:
3735 A Hegedűs Lorántné képviselő asszony által elmondottak kapcsán is szeretnék néhány kiegészítést tenni. Egyrészt igen, az a vita, amit még anno a településképvédelmi törvény kapcsán lefolytattunk, ott is kösz öntem, illetve köszönöm a Jobbiknak a támogatását. Lényegében a most önök előtt fekvő törvényjavaslat sem más, mint ennek a továbbbontása, hiszen ha jól emlékszem, pont képviselő asszony volt az, aki akkor a tanyavilágnak az egységes arculatát, illetve an nak a megbontását kérte számon akkor, amikor az engedélyezési eljárások tekintetében egy új típusú szabályozást vezetett be az állam, és sürgette ennek a szabályozásnak a konkretizálását. Ez lényegében annak az egyik alfejezeteként értelmezhető a kormány n ézőpontja szerint. Az, amit ön említett, hogy a települések kapnak összességében 3,5 milliárd forintot ezeknek az arculati kézikönyveknek - mondjuk így - az elkészítésére és ez valóban kevésnek minősíthető, a kormánynak nem volt szándéka a gazdagabb nagy t elepüléseknek a támogatása, ott valóban csak egy hozzájárulási összeggel szeretnénk lebonyolítani. Egy Szeged, egy Hódmezővásárhely, egy Békéscsaba nagyságú település esetében természetesen ez a költség erre nem elegendő, de teljesen más anyagi kondíciókka l rendelkeznek ezek a városok, mint a kistelepülések. (10.50) Ráadásul ezeknek a városoknak a jelentős részében már kialakult arculati kézikönyv van, amit csak aktualizálni kell, tehát egy teljesen más feladatot jelent. Viszont a magyarországi települések 80 százaléka kistelepülés, ott ez az összeg elegendő lehet ezeknek a munkáknak az elvégzésére. Tehát valóban lesznek olyan települések, ahol ez a közel 1 millió forintos összeg nem lesz elegendő, ezt mi is látjuk, de ott ez nem is volt szándék. A részletsz abályok tekintetében, ahogy az már számtalan vitában elhangzott, a kormányrendelet mindig az irányadó, amihez vissza lehet nyúlni. Arra vonatkozóan én időben nem látom problémásnak azt, hogy ez később születik meg, hiszen ez a törvény keretrendszerét fogja kitölteni, de ez egy állandó vitaként szerepel. A három hónapos kitétel vagy kivétel kapcsán olyan eseményekre, olyan helyileg fontos események promotálására gondolt a törvényalkotó, illetve a kormány, amikor ezt a java slatot lefektette, ami a helyi élet szempontjából, a helyi fesztiválok, a helyi közösségi események szempontjából fontos lehet, ezt pedig a helyi képviselőtestület, a helyi önkormányzat kell hogy eldöntse, hogy ezt a lehetőséget mikor és hogyan nyitja meg. Gondolom, ezzel minden önkormányzat megfelelően jól fog gazdálkodni. Nem szeretnék a mindentudás látszatában tetszelegni, ha nincs mindenre tudásom, ezért a kérdésre, amely a jegyző és a hatóság közötti feladatleosztást jelenti, még ma választ fogok adni önnek, de arra most nem rendelkezem kellő felkészültséggel, ezért engedjék meg - remélem, ez nem házszabályellenes , hogy a képviselő asszony kérdésének egy későbbi időpontban tegyek e tekintetben eleget. A bírságolás kapcsán minden esetben az önkormányza t az, aki a bírságot kivetheti és kötelező neki kivetnie. A Schmuck képviselő asszony által elmondottakra annyiban szeretnék reagálni, hogy ha egy vitában részt veszek vagy ha ön részt vesz, akkor jobban tudnék reagálni, ha tudnám, hogy mi az álláspontja. Az egyik mondatában azt nehezményezte, hogy túl szigorú a szabályozás és korlátozza a reklámpiac szabad működését, a másikban pedig pont az ellenkezőjét állította, amikor azt mondta, hogy túl sok lehetőséget tartogat. Így nehéz kialakítani egy álláspontot. Javaslom, hogy a szövegírók ezt is tegyék majd hozzá a következő alkalmakkor. Köszönöm szépen a figyelmét, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönjük szépen. A határozathozatalokra a mai ülésnapon kerül sor.
