Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 13. kedd (198. szám) - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
3719 millió ember, sok millió magyar család munk ája van benne. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönjük. Most napirend előtti felszólalásra jelentkezett Lukács László György képviselő úr: „Szájkosár, halálesetek: meddig titkolóznak?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon remélem, hogy nem fog a címben említett szájkosarat kapni a kétségtelenül a mai nap hírének egyik főszereplője, „ Bróker Marcsi”, aki, mint már talán hallották, a középamerikai paradicsomból, Belizeből, úgy tűnik, hazafelé tart, hiszen elkapták ezt az évtizedes pénzügyi csalássorozatban részt vevő és azt működtető hölgyet, aki egyébként közel 800 személyt károsított meg Karcagon, illetve Karcag környékén, közel 20 milliárd forint kárt okozott. Úgy gondolom, ez a legfontosabb, és pont a szájkosár hiányára kell majd utaljon, hogy kiderítsük, mik voltak azok a részletek, amelyek ezt a bűncselekménysorozatot működtették ; voltake benne kormányzati körökben érintettek, illetve remélhetőleg választ találunk arra, hogy hová lett az a 20 milliárd forint, amit „Bróker Marcsi” bezsebelt, és ami, úgy tűnik, teljesen máshová került. Nos, ez a szájkosár nemcsak az ilyen ügyekre j ellemző, hanem jellemző arra a kórházigazgatói körre is, amelyik az elmúlt hét egyik legnagyobb egészségügyi botrányában érintett volt. Ugyanis az Állami Egészségügyi Ellátó Központ sajnos, mondhatjuk azt, kommunista módszereket alkalmazva szájkosarat küld ött, szájkosarat tetetett a kórházigazgatókra; pontosan úgy, hogy ők ne nyilatkozhassanak semmilyen esetről, semmilyen, a kórházukban előforduló visszásságról, amelyek, sajnos azt látjuk, napi szinten fordulnak elő. Hiszen pontosan ezzel a titkolózással az átláthatatlanságot kívánja megteremteni a kormányzat. Márpedig, ha az egészségügyben valamire nagyon szükségünk van, legyen szó az egészségügyi intézmények finanszírozásáról, legyen szó az egészségügyi dolgozók béreiről, munkakörülményeiről vagy akár az e gészségügyben gyógyulni vágyó betegek helyzetéről, a legfontosabb, amire szükségünk lenne, az átláthatóság. Az átláthatóság hiánya csökkenti azt a bizalmat, amit a betegek, a dolgozók az egészségügybe vetnek, és ami lényegében az egészségügyet teljes egész ében összetartja. Bátran kijelenthetjük, hogy az az átláthatóság elleni törekvés, ami a szájkosárban testesül meg, XX. századi titkolózást takar, XX. századi politikai ambíciókat takar, holott a XXI. században vagyunk, a betegeknek XXI. századi egészségügy re van szükségük. Ami pedig a jelenség mögött egyébként meghúzódik, és ami miatt a szájkosár járt maguknak a kórházigazgatóknak, azok a sajnálatos halálesetek, amelyek nem az egészségügy működésével összefüggésben jelentkeztek a kórházakban, akár Győrött, akár egy budapesti intézményben, hanem ezek sajnos olyan halálesetek voltak, amelyek, úgy tűnik, az ellenőrzés lazasága, a takarítás hiányossága, de ha úgy tetszik, az egész intézményrendszer diszfunkciója miatt jelentek meg. Ezek az ügyek nem az egészségü gyhöz tartoznak igazából, de jól mutatják, hogy az egészségügy fokozott nyomás alatt van. Az eltelt hat évben, mióta az Orbánkormány kétharmados felhatalmazást kapott, hogy az ország ügyeit és ezáltal az egészségügyet is rendbe tegye, mégis hiányosságokat hiányosságra halmozott. A kormány például nem tudta orvosolni az intézmények eladósodottságát. Bár mindig kerül a rendszerbe újabb és újabb forrás, azonban azt látni, hogy az intézmények gazdálkodása valamiért mindig újratermeli ezt az adósságot. A kormán y nem tudta biztonságosabbá tenni az egészségügyünket, ami szintén az átláthatóság egyik követelménye; ismerhessék meg a betegek, hogy milyen körülmények között gyógyulhatnak, mit várhatnak el attól az orvosi csapattól, mit várhatnak el attól a kórháztól. De nem tudta például jól orvosolni a kormányzat a tragikusan rossz egészségügyi mutatókat, amikkel jelenleg Magyarország küzd. Most már ott tartunk, és az emberek is a saját bőrükön érzik, hogy valami nincs rendben az egészségügyben, hiszen egy közvélemény kutatás kimutatta, hogy az
