Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 12. hétfő (197. szám) - A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): - ELNÖK: - BOLDOG ISTVÁN (Fidesz):
3688 Tehát tessenek már nekem ezt elmagyarázni, ha itt vannak szakértő politikusok! Mi indokolja a fővárosi kerületeknél ezt? Mi indokolja azt, hogy ne legyen emelés a kistelepüléseknél, hanem csak rekonstruáljuk a ’14 előtti állapotot? Erre várnék tisztelettel választ, mert én meggyőzhető vagyok egyébként. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Kétperces kör következik. Hegedűs Lorántné képviselő asszony, Jobbik, tessék! HEGEDŰS LORÁNTNÉ ( Jobbik ): Köszönöm s zépen. Boldog képviselőtársunk az imént arról beszélt, hogy milyen szép ütemben újulnak a kistelepülésekhez vezető mellékutak. Képzeljék el, hadd meséljek el egy történetet: nemrégiben volt Seszták miniszter úr meghallgatása a Költségvetési bizottságban, a ki arról panaszkodott ott a bizottság előtt, hogy milyen rettenetes az ő helyzete, hogy amikor ÉszakMagyarországon jár, akkor muszáj neki átmennie a jelenleg Szlovákiához tartozó felvidéki területekre, mert Magyarországon olyan rosszak a mellékutak. És ez az ember ma Magyarországon a fejlesztési miniszter, aki egyébként az utak karbantartásáért és felújításáért is felelős. Na most, Hörcsik képviselőtársam töredelmes önvallomást tett itt előttünk. Nagyon jó volt hallgatni, megmondom őszintén, amikor is elmo ndta, hogy mennyire nem volt jó az a javaslat, amit egy évvel ezelőtt a fideszes kormányzat benyújtott, mert ahogy én is mondtam, minden terhet, minden felelősséget a kistelepülési polgármesterek vagy kistelepülési önkormányzatok nyakába varrt volna, akik egyébként képtelenek lettek volna megfelelni ennek a feladatnak. Én már ehhez képest még egyet hiányoltam volna, tisztelt Hörcsik képviselőtársam, hogy elmondja, hogy akkor miért nem szavazta meg a miáltalunk akkor benyújtott javaslatot, ami ezt a „saját b evétel terhére” című kis mondatrészt kitakarta volna. Ez lett volna a lényeg, hogy akkor költségvetésből be lehetett volna tolni ezt a pluszforrást. Ugyan miért nem tette meg? Az atyafiúi egyenesség miatt kérdezem, hogy ugyan ezt miért nem tette meg akkor, akkor, ha ennyire tudja, hogy mi ott a helyzet! Még egy dolgot akarok mondani a jegyzőkönyv kedvéért: természetesen Nyársapátira gondoltam az előbb, elnézést a szóbotlásért. Az adóerőképesség lett volna a válasz az összes problémájára az LMPs képviselőt ársamnak, csak hát erre nem kaptunk választ az államtitkár úrtól! Arról volt szó, hogy ezt beleteszik a költségvetési törvénybe, és hogy ez ilyen módon lesz szabályozva. Éppen azért, hogy ne legyenek ilyen aránytalanságok. (Az elnök a csengő megkocogtatásá val jelzi az időkeret leteltét.) Vajon mi a helyzet? Államtitkár úr, kérem, válaszoljon! Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban. - Közbeszólás: Úgy van!) ELNÖK : Boldog István képviselő úr, Fidesz, kettő percben! BOLDOG ISTVÁN ( Fidesz ): Sallai képviselő úrnak szeretném mondani, hogy 500 fő fölött többet fog keresni a polgármester, mint az előző ciklusban. Nyugodtan számolja ki, miután 20 évig voltam egy ilyen településen, ami 500 és 1500 között volt; lényegesen többet fog keresni, örül is neki a polgármesterem , mikor eldicsekedtem neki, hogy lehet, hogy ebből lesz valami, ha önök is fogják persze támogatni. Akkor nagyon örült neki, hogy lényegesen emelkedik a fizetése. Úgyhogy kizárólag az 500 fő alatti településeken van az, amit ön mond, hogy nem biztos, hogy elérjük azt a szintet, viszont nem biztos, hogy 9 és feles szorzója volt minden 500 fölötti településen a polgármesternek. Mert azért ez a képviselőtestülettől is függött, meg a munka arányától is. Úgyhogy azt gondolom, hogy továbbra is fontosnak tartom, h ogy támogassák a holnapi szavazáson ezt a törvényjavaslatot, hiszen nagyon nagy szükség van arra, hogy a települési polgármestereknek
