Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 12. hétfő (197. szám) - A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik):
3684 Ezek azok a települések egyébként, ahol jo bbára nem a Somogyi Imreféle vagy éppen a Németh Lászlói kertMagyarország ideája érvényesül, hanem egészen más, egészen más mindennapokkal és egészen más magyar valósággal találkozhat az arra tévedő ember. Sokkal inkább olyan komplex társadalmi és gazda sági problémákkal küszködő településekről van szó, amelyek ezek miatt a bajok miatt sok esetben arra emlékeztetik az arra tévedő, mondjuk, kormányzati potentátokat, ha egyegy falunapon kívül máskor is eljutnának ilyen helyekre, mintha az ember, mondjuk, B elsőAfrikában vagy olykorolykor, mondjuk, egy ilyen alsóbalkáni rezervátumban járna. Bizony, kedves Boldog képviselőtársam, tessék eljönni, mondjuk, DélSomogyba, és tessék megnézni azokat a településeket, amelyek - még egyszer mondom - nemcsak az önök mulasztásai miatt, hanem itt kormányokon átívelő mulasztások miatt odáig züllöttek, odáig süllyedtek, mint amilyen állapotban most találhatók. Éppen ezért kellett volna már korábban is megbecsülni ezeknek a településeknek a vezetőit és megadni nekik azt a z elismerést anyagiakban is, amit ez a feladatkör megkívánt volna. Amit itt mondtam, hogy nem csak az önök hibája az, hogy a magyar vidék úgy néz ki mostanra, mint ahogy kinéz: a második világháború után itt volt egy erőszakos kollektivizálás, egy erőltete tt és alapvetően elhibázott iparosítási politika. Aztán jött az az úgynevezett 1971es országos településhálózatfejlesztési koncepció, ami 2 ezer településre mondta ki a halálos ítéletet Magyarországon, mondván, hogy ezek szerepkör nélküliek. Jelzem egyéb ként, hogy a társadalom majdnem egyötöde, mintegy 18 százaléka élt vagy él ilyen településeken, amelyeket 1971ben a kommunista elvtársak halálra ítéltek ezzel a teljesen agyament, rémlátomásba illő elképzelésükkel. Ezek a települések jelentették egyébként a magyar településhálózat kétharmadát, annak a településhálózatnak a kétharmadát, amiről Sallai képviselőtársam az előbb beszélt, és amely településhálózat bizony a mostani mulasztások miatt is folyamatosan pusztul és nagy veszélyben van, mert fölidézhetj ük itt azt a mobilitási garanciát, ami nagyonnagyon döcög; meg lehet nézni, hogy ezeknek a kistelepüléseknek a lakói hogyan tudnak eljutni azokba a térségi központokba, kedves Boldog képviselőtársam, amelybe önök a feladatokat összpontosítják; meg lehet n ézni, hogy milyen a biztonsága ezeknek a kistelepüléseknek, az ott élőknek, sokszor az emberbőrbe bújt öregedő sakálok milyen rettegésben tartják az itt élő embereket, mert bizony nem lett két hét alatt rend. És ha ezekre a problémákra, ezekre a megvalósít ásra váró feladatokra gondolunk, akkor - még egyszer hangsúlyozom - a Jobbik teljes mellszélességgel tudja támogatni azt az elképzelést, hogy végre rendezzék a kistelepülési polgármesterek bérezését. De továbbmehetünk: az 1971es kommunista falurombolási t erv után jött egy rendszerváltás, gyökeresen elhibázott kárpótlási koncepcióval, amelynek során mindenféle budapesti vagy éppen ilyenolyan ügyvédek jutottak azok helyett földvagyonhoz, akiket egyébként az a földvagyon megilletett volna. Aztán jött egy szo ciálliberális kormányzat, amikor az egyik szellemi gurujuk azt mondta, hogy a magyar falu középkori csökevény, és ilyen formában tulajdonképpen pusztulásra ítéltetett. És eljöttek önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, akik megalkották ugyan a nemze ti vidékstratégiát, de ezt a nemzeti vidékstratégiát nem nagyon forgatják, szépen fölrakták valami polcra, aztán az azóta is ott árválkodik, mert ha ez nem így lenne, akkor egészen más vidékkép bontakozna ki az ellenzéki országgyűlési képviselők előtt is. Tehát mindezek nemcsak a kormányfelelősséget jelentik, nemcsak a kormányzati inkompetencia miatt alakultak így, hanem nagyon hosszú történelmi előfolyamata van annak, hogy a magyar vidék olyan állapotra züllött, mint amilyen helyzetben most található. Ezér t a kistelepülési polgármesterek igenis hogy megérdemlik azt a bérrendezést, amiről itt most tárgyalunk, főleg akkor, hogyha 24 órás szolgálatnak fogják föl azt a - nyugodtan mondhatom - nemzetmentő vagy éppen vidékmentő missziót, amit ők ott folytatnak. ( 18.20) A Jobbik olyan kritériumokat állítana föl, vagy olyan kritériumrendszerben gondolkozik a kistelepülések kapcsán, amely hármas pillért jelentene mindegyik ilyen kistelepülés számára is.
