Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 12. hétfő (197. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2016. november 22-i ülésnapján elfogadott, az egyes állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingyenes átadásáról szóló törvényhez benyújtott törvényalkotási bizottsági jelenté... - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
3617 Megmondom őszintén, ezzel együtt persze az egész köztársasági elnö ki intézményt is csúfság tárgyává teszik, hogy ennyire méltánytalanul bánnak az ő kezdeményezéseivel. Számomra ez is, megmondom őszintén, értelmetlen, értelmezhetetlen, és rendkívül megalázó szituáció ezt még csak végigasszisztálni is. Köszönöm, hogy megha llgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony, jegyző asszony. Tisztelettel kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni a vitában. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Megké rdezem az államtitkár urat, 4 perc 18 másodperc áll rendelkezésére, hogy ennek keretében kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Aradszki András jelzésére:) Igen, kíván válaszolni. Parancsoljon! Aradszki András államtitkár úré a szó. DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Hiszékeny Dezső képviselőtársam felvetésére annyit tudok mondani, hogy ez a téregyüttes jelen pillanatban sem egységes tulajdonosi szerkezettel bír, jelentős része állami tul ajdon, másik része meg önkormányzati tulajdon. Nyilvánvaló az, hogy e tekintetben a kezelését, illetve az ahhoz szükséges feladatok elvégzését azért egy egységes tulajdonosi szerkezetben könnyebb elvégezni, mint anélkül, ez is lehet az egyik indok. A másik indoka nyilvánvalóan az, hogy itt azért feladatátvállalás is történik. Ez a feladatátvállalás indokolt abból a szempontból is, hogy egységes tulajdonosi szerkezetben ezt könnyebb kialakítani. Ön nagyon benne van ennek az einstandolásnak a tematikájában, d e azért el szeretném önnek mondani, hogy az én emlékeim szerint úgy volt, hogy az ’50es években nem állami, nemzeti vagyonból származó vagyontárgyakat tulajdonítottak el, hanem olyan vagyontárgyakat, amelyeket a magánemberek, a családok és a nemzet tagjai több száz éven keresztül felhalmoztak, amelyekért megdolgoztak, azokat vitték el ilyen nagyon kemény ávós, ÁVHs legények, akiknek az utódai a mögöttem lévő padsorban is ülnek; nem mindenki, jelzem, de azért vannak közöttük. (Hiszékeny Dezső: Nektek is va n egypár!) Tehát ebben einstandolásról beszélni azért egy kicsit nehézkes dolog lett volna, és igazán indokolt lett volna Bárándy képviselő úr hozzászólása, már csak abban a kérdésben is, hogy tisztán lássuk, hogy nem magántulajdonnak az állami tulajdonba vétele van, hanem egy sarkalatos törvény (Dr. Varga László: Ilyen hülyeségeket beszéltek, eszméletlen!) rendelkezéseinek a hatályosulását látjuk a törvényjavaslatban, amelynek az a lényege, hogy olyan vagyontárgy kerül önkormányzati tulajdonból állami vagy onba, ami nem elidegeníthető, nem megterhelhető, és nem lehet osztott tulajdont sem rajta kialakítani. (13.10) Ebből következik, hogy azok a szóbeszédek, amiket ön az Újpesti Piacon az ott lévő emberek szájába adott - feltételezésem szerint , teljesen meg alapozatlanok. Önnek mint felkészült képviselőnek el kellett volna magyaráznia ezeknek az embereknek, hogy szó sem lehet erről, mert ez az állami tulajdonba kerülő föld a későbbiekben sem idegeníthető el és nem terhelhető meg. Én úgy gondolom, hogy azok a feltételezések, amiket ön előadott, nagyon jól hangzanak itt, és nagyon jól mutatja egy MSZPs politikus hozzáállását olyan kérdésekhez, amelyekben nekik már gyakorlatuk volt, de akkor nem állami tulajdonba vettek önkormányzati tulajdonú területeket a nemz eti vagyonról szóló törvény alapján, hanem egyszerűen erővel einstandolták el a magánemberek vagyonát. Úgyhogy nagyon rosszízű volt ez a felvetése, engedje meg, képviselő úr. Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak: a törvény nem ír elő egyeztetési kötelezet tséget. A törvény ilyen szempontból - ahogy mondtam is a korábbi hozzászólásomban - még az önkormányzat hozzájárulását sem követeli meg. Nyilvánvaló, hogy az egyeztetésnek vannak olyan szintjei, amelyeket - miután törvényi szabályozása nincs ennek - lefol ytathatnak úgy a felek, hogy egyébként annak a formája nincs rögzítve, és lehet, hogy egyik egyeztető fél ezt egyeztetésnek tekinti, a másik utólag azt mondja, hogy ez nem is volt igazán egyeztetés.
