Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 12. hétfő (197. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3584 IV. Károly magyar király egyenes jellemű katonaember volt, hiányában minden fondorlatnak. Irtózott a háború borzalmaitól, és szívén viselte alárendeltjei sorsát. Például első intézkedései között eltörölte a hadseregben a testi fenyítést. Sokat elmond r óla a koronázás legmegrázóbb mozzanata is, amikor az ilyenkor szokásos aranysarkantyús lovagok avatásához a frontról jött, súlyosan sebesült, csukaszürke ruhás katonatisztek sorakoztak fel. Első szobrát 1917 májusában Nagybecskereken, a 12. gyalogezred láb adozó katonái állították szeretett katonai vezetőjük tiszteletére. A város a trianoni döntéssel a SzerbHorvátSzlovén Királysághoz került, ahol - mint annyi más emlékünknek - nyoma vesztett. Az Eckartsauban 1918. november 13án adott nyilatkozatával lemon dott „minden részvételről a magyar államügyek vitelében”. „Nem akarom - írja , hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének, mely iránt változatlan szeretettől vagyok áthatva…” Halálos ágyán megbocsátott mindenkinek, azoknak is, akik elárulták. Utolsó napján így fogalmazott: „Igyekezetem mindig és mindenben az Isten akaratának lehető legtisztább felismerése és követése volt, az emberileg elérhető legtökéletesebb módon.” Sírja zarándokhely lett. Boldoggá avatására 2004 őszén kerül t sor. II. János Pál pápa az emléknapjának nem halála, hanem esküvője napját jelölte ki, ezzel ráirányítva a figyelmet, hogy a szentté válás egyik útja a házasság. Tisztelt Ház! Hitvalló királyaink sorát Szent István nyitotta meg, és Boldog IV. Károllyal t eljessé vált a kép. Méltán lehet büszke a magyarság az uralkodóira, Szent Istvántól Szent Lászlón át Boldog IV. Károlyig. Életpéldájukon túl égi közbenjárásukban is bízhatunk. Köszönöm a Ház megtisztelő figyelmét. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban, vala mint szórványos taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr reagál. Parancsoljon! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnökhelyet tes Úr! Tisztelt Ház! Habsburg Ottó így nyilatkozott édesapjáról: „Apám életpályája azt példázza, hogy az ember a politika által is eljuthat a szentségre.” Azt hiszem, kevesekről mondják ezt, de Magyarországnak valóban megadatott az a kegy, hogy nemcsak ki váló királyai, lovagkirályai, országépítő, várépítő királyai voltak, hanem első királya szent, utolsó királya pedig boldog is. (10.40) És ez mindig reményt adhat a magyarságnak, mindig bizodalmat adhat nekünk, hogy ilyen kiváló emberek keze műve által alak ult országunk sorsa. Nagyon sok mindent rövid idő alatt is el lehet mondani IV. Károly tevékenységéről, hiszen az ő uralkodásának idején jött létre Magyarország első szociális minisztériuma. Nemcsak az az intézkedés, amit a miniszterelnökhelyettes úr is i dézett, a katonaságnál a testi fenyítés megtiltása, hanem ez is nagyon fontos akkori előrelépő intézkedés volt, a nemzetiségi jogok, a választójog kiterjesztése mellett. Saját maga az uralkodói hivatást Krisztus követésének áldozatos útjaként definiálta. M inden cselekedetében, ahogy mondta, a rábízott népek iránti szeretete vezérelte; és ő volt az az uralkodó, aki XV. Benedek pápa megbékélést szolgáló erőfeszítéseit komolyan vette, és ő maga is próbált a békéért tenni az első pillanattól kezdve. 1917ben, 1 917 tavaszától már különbékére is törekedett. Ő volt az, aki felismerte azt, ami Ferenc József uralkodása kettősségének is az egyik konklúziója lehet, hogy ha a magyarokra uralkodóként nem lenézve néz, nem alattvalóként tekint rájuk, hanem partnerként, akk or kivívhatja a nép szeretetét. Ahogy mondtam, a béke szolgálata volt az egyik első, saját maga által definiált feladata.
