Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 8. csütörtök (196. szám) - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, - Az ülésnap megnyitása - Egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK:
3530 Sajnos, ez a folyamat nemcsak a világ más országaiban, de például Magyarországon is elkezdőd ött lejátszódni. Mi úgy látjuk, és nyilván ezen nagyon sokan törik a fejüket a világban, neves, ismert közgazdászok is, hogy ennek egyik fő oka, hogy a tőkejövedelmeket nem tudják, nem akarják adóztatni, és ennek eredményeképpen, aki gazdag, csak még gazda gabb lesz, és kivonja magát a közteherviselés alól, legyen az gazdag ember vagy gazdag cég. Itthon a magyar kormány is ezt csinálja, a felső 1020 százalékot gazdagítja, támogatja adóforintokkal is. Egy hónapja úgy tűnt, a kormány végre felismerte, az ala csony bérekre és adókedvezményekre alapozott, a globális tőkét mindenáron kiszolgálni akaró modell elbukott, megbukott, ezt jelezte számunkra a kormány bejelentett minimálbéremelési szándéka is. Viszont azt látjuk, hogy a felismerésben a kormány csak eddig jutott el, megint csak rossz eszközt választottak, és azt kell hogy mondjam, talán nem is véletlenül. A következő szükséges lépés, hogy a multik helyett a magyar vállalkozások és a munkavállalók legyenek a stratégiai partnerek, eddig már a kormánynak nem sikerült eljutni, most pedig egy vérbeli neoliberális lépéssel megfelezik a társasági nyereségadó kulcsát. Ezzel mintegy 170180 milliárd forintot vesznek ki mindannyiunk zsebéből, és ami még súlyosabb, ezzel bebetonozzák a nagyvállalatok és a multik erőfö lényét a hazai kis- és középvállalkozásokkal szemben. És akkor nézzük már meg egy picikét elvi oldalról is, hogy miért rossz a társasági nyereségadó csökkentése! Először is, azt gondolom, ki kell emelni, mert ez elvi szinten is igazságtalan. A tőkéből sze rzett jövedelem eddig is jóval kisebb mértékben adózott, mint a munkából szerzett. Leegyszerűsítve: eddig ha valaki egy nagy cégből osztalékként vette ki a pénzét, a közteher 31 százalék volt - ez úgy jött ki, hogy 19 százalék nyereségadó és erre 15 százal ék osztalékadó , most ez lecsökken 23,5 százalékra, miközben a munkabér összességéből eddig 48, most 46 százalékot kap az állam. Az olló tehát tovább nyílt, 17 százalékpontról 22,5 százalékra, holott a célnak annak kellene lenni, hogy mindenféle jövedelem , származzon az munkából vagy tőkéből, bármiből, ugyanúgy adózzon, hiszen a közterheket közösen kell viselni. Még miért nem jó a társasági nyereségadó csökkentése? Nem jó, mert belemegy egy lefelé tartó adóversenybe, aminek nincs győztese, csak a multik. Lehet, hogy első évben úgy tűnik majd a kormány számára, hogy több cég adózik és nő a költségvetés bevétele, de ez csak addig tart, amíg a szomszéd országok is nem jönnek rá erre, és nem fognak adót csökkenteni, s akkor jobban lecsökken, mint előtte volt. Ez egy lefelé tartó spirál, ami odavezet, hogy a cégek és tulajdonosaik már alig fizetnek adót, a közterheket pedig szinte egészében a fogyatkozó és lassan már nem létező középosztály fogja viselni. (10.30) Ráadásul a társasági nyereségadó csökkentése hat ástalan is. Hatástalan, mert a megtartott jövedelmet a vállalatok nem beruházásra, nem munkahelyteremtésre fogják használni, hanem egyszerűen jövedelemként zsebre teszik. Nincs ugyanis forrásszűke, van olcsó finanszírozás, ha valaki beruházni szeretne. Fel tétele sincs a csökkentésnek, se foglalkoztatási, se beruházási, akkor ilyen célú adókedvezmény lenne egyébként a neve. Azt is meg kell említeni, hogy teljesen és nagyonnagyon hátrányba hozza a hazai kis- és középvállalkozásokat. Ez a csökkentés, mint töb ben elmondták, mindössze ezer nagyvállalatnak, multinak kedvez. Egy, a piacon nagy és nemzetközi háttérrel rendelkező cég pedig mindig erőfölényben van, nem érvényesül a piaci egyenlőség, nagyobb az adminisztratív kapacitása bonyolult szabályozások követés ére, nagyobb tőkeereje van egy esetleges veszteségesebb időszak elviselésére. E miatt az erőfölény miatt, ha azt szeretnék, hogy a kis- és közepes vállalkozások megőrizzék alapvető szerepüket a gazdaságban és netalántán még fejlődjenek is, márpedig az LMP ezt szeretné, állami beavatkozásra van szükség, olyan szabályozásra, amely a kisebb vállalkozásokat védi, kiegyenlíti az erőfölényt. A nagy cégek adójának csökkentése pedig éppen ellentétes irány: a kisebb vállalkozások kiszolgáltatása. Megjegyzem, hogy az LMP, mihelyt lehetősége lesz rá, vissza fogja hozni e tekintetben is a sávos, progresszív társasági nyereségadót.
