Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 8. csütörtök (196. szám) - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, - Az ülésnap megnyitása - Egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter, a napirendi pont előadója:
3512 független képviselők felszólalására 8 perc, a zárszó elhangzására 10 perces időkeret áll rendelkezésre. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, 15 perces időkeretben. Miniszter úr, parancsoljon! VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter, a napir endi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan törvényjavaslat benyújtására kerül ma sor, amely, azt gondolom, hogy az elmúlt évek eredményeire épít és a következő évek lehetőségeivel számol. Az elmúlt é vekben a magyar gazdaság olyan pályára állt, amely joggal tölt el valamennyiünket bizakodással. A magyar gazdaság stabil növekedési pályára került. Ez a növekedés lehetővé tette azt, hogy a gazdaság 23 százalék közötti stabil növekedési pályán legyen. Enn ek a növekedésnek a forrásai elsősorban az ipar, a feldolgozóipar, a mezőgazdaság jó teljesítménye volt. A szolgáltató szektorok teljesítménye is az elmúlt években kitűnően alakult. Ha megnézzük ezen belül a beruházások alakulását, akkor a magyar gazdaság 2013 után kijött abból a gazdasági válságból, amelybe a 2008as világgazdasági válság után került. A külgazdaság, az export teljesítménye kifejezetten bizakodásra ad okot. Ha csak az eddigi 910 hónap adatait nézzük meg, amelyek már rendelkezésünkre állnak ebben az évben, akkor az látható, hogy a magyar gazdaság exportoldalról is növekedési pályán van, hiszen amíg 4 százalék fölött növekedett az exportteljesítményünk, addig csak kisebb mértékben, 3,9 százalékkal nőtt az import, vagyis a magyar gazdaság, a m agyar külkereskedelem egy többletes pályán van. Ez azt jelenti, hogy szeptember végéig mintegy 7,7 milliárd eurónyi többlete volt a magyar külkereskedelemnek. Ha megnézzük az államháztartás mutatóit, ez is azt mutatja, hogy ez a növekedés egyszerre stabil és egyszerre teremtette meg az államháztartás konszolidációját, hiszen amíg a korábbi években, 2010et megelőzően kifejezetten nagy és az Európai Unió által is szankcionált hiánymértéket értünk el, nem tudtuk tartani a szükséges és előírt feltételeket, köv etelményeket, ennek volt a következménye az, hogy túlzottdeficiteljárás alá került Magyarország, addig az elmúlt években most már stabilan 3 százalék alatti a hiány mértéke. A tavalyi esztendőben ez 1,6 százalék volt csak. Jó okunk van azt feltételezni, h ogy ebben az évben is 2 százalék körüli hiányszint fog kialakulni, és az államadósság mértéke is lépésről lépésre csökkent, hiszen amíg 2010ben, 2010 májusában ez a bruttó hazai termék 83 százaléka volt, addig ez a szint 74,6 százalékra csökkent a tavalyi év végén. Hozzá kell még mindehhez tennem, hogy természetesen a gazdaság bővülése magával hozta a munkahelyek számának növekedését is. A munkahelyek jelentős mértékben nőttek, hiszen 695 ezerrel többen dolgoznak ma az országban, mint hat évvel ezelőtt. A munkanélküliségi ráta mértéke a korábbi közel majdnem 12 százalékos mértékről - 11,8 százalék volt 2010ben - 5 százalék alá csökkent, ami azt jelenti, hogy a legutóbbi statisztikai hivatali adatok szerint 4,7 százalék volt a munkanélküliek száma. Tehát kö zelítjük azt a határt, amikor már a teljes foglalkoztatottságról lehet beszélni, arról a szintről, amikor - igen, és ezt tapasztalhatjuk is - a gazdaságban néhány szektorban egyre inkább az átmeneti munkaerőhiány és nem a munkaerőfelesleg lesz jellemző. T ehát örömteli hír, hogy a kormánynak az a célja, hogy egyszerre csökkenjen az adósság szintje, ugyanakkor növekedjen a munkahelyek száma az országban, ez teljesült, és jóval többen dolgoznak ma Magyarországon, mint néhány évvel ezelőtt. Ez a foglalkoztatás i szint együtt járt a keresetek növekedésével is. Évről évre jelentősen nőttek a reálkeresetek. Ebben az esztendőben - szeptember végi adataink vannak meg egyelőre - 7,6 százalékkal nőttek a nettó reálkeresetek mindenféle különösebb kormányzati rásegítő in tézkedés nélkül, ami azt jelenti, hogy a gazdaság bővülése együtt járt azzal a bérnövekedéssel is, amelyre mindannyian számítunk, hiszen akkor van értelme a gazdasági lépéseinknek és cselekvéseinknek, ha - egy kicsit profánul fogalmazva - az emberek is job ban élnek; tehát mindenki egy kis lépést tehet előre, mindenki érzékelheti azt, hogy a gazdasági növekedés nem egy öncél, nem azért van, hogy a
