Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 7. szerda (195. szám) - Az ügyészség 2015. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész:
3504 intézmény, és vajon miért pont most jut eszébe a Kúriának ezzel foglalkoznia. Ez ténybelileg nem egészen úgy van, képviselő úr, ahogy ön előadta. 2005 óta létezik ez az intézmény (Dr. Bárándy Gergely: A 2015ös beszámolójában benne van.) , nem évtizedek óta, és éppen azért foglalkozott vele a Kúria, mert ez eleddig így nem került elő, és most már valóban ezt a kérdést is körbe kell járni, de nem azért, mert az ügyészség vádemelési gyakorlata sé rtené a törvényes vád követelményeit. Ha a képviselő úr egy kicsit is tájékozott lenne és utánanézett volna, akkor azt a tényt találta volna, hogy 2015ben összesen kettő ügyben, összesen három terhelt tekintetében mondta ki a bíróság a törvényes vád hiány át. Ha már annyit példálóztunk itt a különböző százalékokkal, akkor hozzá kell hogy tegyem ehhez a tényhez, hogy ez 99,99 valamennyi százalékos sikert jelent az ügyészségnek a törvényes vád tekintetében. (Dr. Bárándy Gergely: Nem mindegy, milyen ügyekben!) Azt gondolom, hogy ezt tovább ragozni nem nagyon kellene, bármennyire is nem tetszik. (Z. Kárpát Dániel: A lényeg az elegancia.) Ugyancsak Bárándy képviselő úr említette az OLAFot, hogy az OLAFfal milyen a kapcsolat, vagy milyen nem a kapcsolat. Azt gon dolom, hogy a tények itt is önmagukért beszélnek. 2015ben is kiváló volt a kapcsolat az OLAFfal, nagyon szorosan együttműködünk. Valamennyi, OLAF által közvetített ügyben az OLAF indítványának megfelelően el lett rendelve a nyomozás. Azt is megállapított uk, hogy az európai trendtől egy fikarcnyit nem tér el az ezekben az ügyekben emelt vádemelési arány. Semmivel nem tér el, sőt nagyon sok országénál jobb. Egyébiránt meg tudom nevezni, hogy ki az, aki a kiváló együttműködést tartja számon, mert az maga Gio vanni Kessler, az OLAF főigazgatója. Ilyen ismeretlen személyek, hogy egy magas vezető azt mondta, hogy, erre nem tudok adni. (Dr. Bárándy Gergely: Elküldöm a nevét.) Én arra tudok adni, amit az OLAF főnöke személyesen nekem és munkatársaimnak mondott, kép viselő úr. A tájékozatlanságra, ami sajnálatos, de azért van jelentősége: Gyüre Csaba képviselő úr említette az ügyészséget és a legfőbb ügyészt, mint az állami büntetőigény kizárólagos képviselőjét; szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy ez nem azt jel enti, hogy büntetőigényt csak és kizárólag az ügyész képviselhet. Azt a szót egy kicsit értelmezni kellett volna, hogy az állam büntetőjogi igényének képviselője. 2004ben az Alkotmánybíróság pontosan ezzel kapcsolatban jelentette ki azt, hogy más állami s zerv nem érvényesíthet büntetőjogi igényt, csak az ügyészség. Tehát ez az állami szervekre vonatkozik, képviselő úr, és nem magánszemélyekre. Erre vonatkozik a pótmagánvád intézménye, bármely magánszemély érvényesíthet büntetőigényt a bíróságok előtt, felt éve, ha az egyéb törvényes követelményeknek eleget tesz. De arról meg beszéltem, és ez az ön által is említett panaszjoggal függ össze, hogy azt számonkérni az ügyészségen, hogy milyen kereteket ad a panaszra, törvényi kereteket, aligha lehet, mint ahogy m ás hozzászólók is többször számonkértek különböző jogszabályi rendelkezéseket vagy éppen azok hiányát. Azt gondolom, hogy itt a legjobb helyen beszélnek erről, önök a törvényhozók. Ezeket a szabályokat önöknek kell megteremteni, módosítani vagy hatályon kí vül helyezni. A konkrét ügyekre vonatkozóan azt gondolom, hogy itt csak arról beszélhetünk az előbbiek szerint, ami 2015ös konkrét ügy. Önök rengeteg olyan ügyet említettek, amelyek folyamatban vannak, vagy még nyomozási szakban, vagy pedig bírósági szakb an. Azt javaslom, hogy vagy várjuk meg a végét ezeknek az ügyeknek, vagy pedig éljenek azzal a képviselői eszközzel, amely rendelkezésükre áll, nyilván akkor, ha ez még megtehető és nincsen bírósági szakban az ügy. Gyüre képviselő úrnak mondanám, hogy való ban van különbség a váderedményesség és a fellebbezési eredményesség között, de nem annyi, mint amennyit ön említett. (13.50) A másodfokú fellebbezési eredményesség összességében 52 százalék fölött van, a harmadfokú pedig 59 százalék. (Z. Kárpát Dániel: Az ön adatait idézte képviselőtársam.) Az megint más, amit ön mondott. Legyünk pontosak! Azt gondolom, ez egy elengedhetetlen követelmény a jogalkalmazásban, és az ügyészség nem is térhet el ettől. Amit ön mondott, az valószínűleg a súlyosításra irányuló fel lebbezések, nem pedig a fellebbezési eredményesség. A kettő között
