Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 7. szerda (195. szám) - Az ügyészség 2015. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR
3492 nehéz, mert a törvényi tényállás bizonyos kritériumokat igényel, hogy mindenképpen százszáz alékosan bizonyításra kerüljenek. Ha ez így van, bár én azért az ügyészséget nyilván nem mentem fel, hiszen azért a Kehikimutatásból az is kiderül, hogy azért itt elég nyakatekert érvelések hangzottak el, nemcsak az ügyészség részéről, hanem a nyomozó hat óságok részéről is, amit az ügyészség sokszor elfogadott; tehát olyan nyakatekert érvelések voltak kiolvashatók csak abból az anyagból, amit én láttam, amelyek egyértelművé teszik, hogy javarészben igenis lehetett volna vádat emelni. Amelyik esetben nem, o tt meg arra kellett volna kifuttatni a történetet, hogy akár a Legfőbb Ügyészségnek egy javaslattal élnie, hogy bizony a hűtlen kezelés tényállását akkor az Országgyűlés változtassa meg, tegye egyértelműbbé a bűnüldözést ezekben az ügyekben; vagy akár új t ényállások bevezetésével teremtsünk egy olyan helyzetet, hogy az ellopott, elherdált közvagyon egyrészt visszaszerezhető legyen, de ami talán még ennél is fontosabb, a felelősök bíróság elé legyenek állítva. És azt kell mondjam, ez azért jó példa, mert aho gy mondom, itt nem ellenzéki képviselők feljelentéseiről beszélünk, hanem egy kormányzati szerv, ráadásul ellenőrzésre hivatott szerv feljelentéseiről. És egyébként az is csalódással töltött el, legfőbb ügyész úr, hogy én elvártam volna, hogy ha egy ilyen statisztika, kimutatás van, mind a 66 ügy kapcsán - talán beleértem a kérdésbe még azt is, hogy ez hol érhető el, hiszen közadat lévén ezt az internetre is fel tudtuk tenni, hiszen nincs benne semmi titok - legalább amely esetekben ez nem évült el, ön ezt megteheti tudtommal, hogy ezeknek a nyomozásoknak, illetve ügyészi döntéseknek a felülvizsgálatát rendelje el, hátha egykét ügyben megtörténhet az, hogy a felelősségre vonás mégis eljuthat akár a vádemelési szakaszig. Onnantól a bíróság dönt, persze ott i s a vádindítvány minősége nagyon fontos, ha az elszámoltatást végig akarjuk vinni. Erre nem kaptam választ, hogy ez megtörténne. Nagyon bízom benne, hogy ez még a jövőben kivitelezésre kerülhet. Egyébként azt is el kell mondjam, azért is rendszerhibáról va gy rendszerhibáról is lehet szó, mert voltak benne olyan ügyek, amelyek egyébként a szocialista kormányokat érintették, és ott is megállt volna a bűncselekmény. Tehát egyrészről nyilvánvalóan azért a színvakságot sem látjuk száz százalékig az ügyészség rés zéről megvalósulni, de sok esetben rendszerhibák is tarkítják a korrupciós ügyek kivizsgálását. De jó lenne előrelépni mind a két területen. Olyan ez egyébként sokszor, most nem a rendszerhiba, hanem amikor egy feljelentés érkezik, mint amikor a viccben a lókupec megkéri a fiát, hogy próbálja ki az adott lovat, hogy jóe vagy nem. Akkor bizonytalankodik a fiú, és megkérdezi az apja, hogy miért bizonytalankodsz, miért nem indulsz el, és azt mondja, nem tudom, hogy vételre vagy eladásra lovagoljam azt a lovat . (Derültség az ellenzéki pártok padsoraiból.) És sokszor ezt érezzük mi is, hogy nem mindegy, hogy a feljelentés kit érint, hogyan érint, és a nyomozó hatóságok is, és nemcsak az ügyészség, de hozzáteszem, a nyomozó hatóságok is először sajnos azt próbálj ák megtudakolni, hogy vételre vagy eladásra lovagolják azt a lovat. Nyilvánvalóan értik a párhuzamot. (Dr. Tiba István elfoglalja a jegyzői széket.) És hogy például miben lehetne ezen változtatni, ez megint csak az Országgyűlés felé is szól, a jelen lévő, nem túl nagy számú kormánypárti képviselő felé, hogy nemcsak az ügyészi rendszer kormánytól való függetlenségét, mert ott a legfőbb ügyész mindenkori személye egy fontos sarokköve ennek, hanem a tárgyaló ügyészek függetlenségét is erősíteni kellene. Egy no rmálisan működő rendszerben a döntő szót szerintem annak az ügyésznek kellene kimondania, aki ott van a bíróságon, aki végigtárgyal egy ügyet, és el tudja dönteni, hogy adott esetben fellebbez, nem fellebbez, vagy akár enyhítésért fellebbez, ha úgy gondolj a, hogy a bíróság döntése a másik irányba nem volt jó. A lényeg, hogy az ügy ura a tárgyaló ügyész lehessen minél inkább, és ne egy felettes ügyész egy parancsuralmi rendszerben azt tudja mondani, hogy az ügyet, mondjuk, ejteni kell, vagy fellebbezni kell abban az esetben is, ha mondjuk, a tárgyaló ügyész meggyőződése mást mutat. Tehát azt kell mondjam, már ezzel is előrelépnénk, ha a tárgyaló ügyészeknek meglenne a függetlensége, és csak a törvényeknek lennének alárendelve.
