Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 7. szerda (195. szám) - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2015. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3461 Egyébként ő volt az, és ezt is el kell mondjuk, mert a Magyar Nemzetben jelent meg, aki egy újságírókkal való beszélgetés során úgy foga lmazott, hogy nem feltétlenül nevezné jogászoknak azokat, akik devizahiteles adósokat képviselnek a bíróságon. Ez megint csak több mint nem szerencsés nyilatkozat, akármilyen körülmények között is hangzott el. Azt kell gondolnom, hogy ha egy kollégiumvezet ő mond ilyet, akkor az ránézve nemcsak a saját hitelességét rombolja, hanem az egész Kúriáét, és ennélfogva az egész bírósági rendszerbe vetett bizalmat is. Annál is inkább, csak hogy rámutassak azért arra, hogy miért nem szabad így eljárni, mert a hivatko zott 6/2013. jogegységi határozat esetei nagyon sok szerződéses viszonyban nem alkalmazhatóak. (10.10) Egyébként az Igazságügyi bizottsági ülésen erre jutottunk, és ezt Darák elnök úr is, ha jól jegyzeteltem fel magamnak, elismerte, hogy nyilván itt egy na gyon bonyolult viszonyrendszerről van szó, és nagyon sok szerződésről. Egyes becslések szerint körülbelül 400 pénzügyi intézmény nyújtott devizakölcsönöket vagy hasonló kölcsönöket, ami nagyjából 700féle szerződéses akaratkifejezést jelent, ami esetében n agyjából ez a 6/2013. jogegységi döntés, mondjuk úgy, háromnégy pénzügyi intézményre, de még ha a becslések ennél nagyobbak, akkor se lehet azt mondani, hogy minden pénzügyi intézményre kiterjedne - nem is terjedhet ki. Azt a bíróságnak kell vizsgálni, ho gy egy döntés, akár egy jogegységi döntés vagy a jogszabályok az adott esetre kiterjedneke, és mit kell alkalmazni. Tehát nem arról van szó, hogy minden, amiben a devizahitel szó szerepel, attól érvényessé vált volna, hogy egy ilyen döntés megszületett. E nnek következtében, azt gondolom, nem is döntheti el egy kollégiumvezető önkényesen, ránézésre - úgy tűnt, hogy ez ebben a formában született meg , hogy az az egy döntés milyen formában felel meg, illetve azt el kelle távolítani a Kúria honlapjáról, vagy milyen mértékben tartja ő mérvadónak. Ezt annak az ítélkező tanácsnak kell, illetve kellett megtennie, amely a döntést ebben az ügyben meghozta. Úgyhogy ezért sem tartjuk helyesnek, hogy ez megtörténhetett. Ami meg, ahogy mondtam, az újságíróknak szóló ny ilatkozatot illeti - és ez meg is jelent egyébként a Magyar Nemzetben , ez teljes mértékben ebben a formában elfogadhatatlan, és azt kell mondanom, hogy tőlünk nyugatabbra ennek bizonyosan komolyabb konzekvenciái kellett volna hogy legyenek, ha valamelyik főbírótól, sőt - azt kell mondanom - polgárikollégiumvezető esetében a polgári bíráskodás legfőbb szakmai aktorától egy ilyen döntés születik, és ahogy mondtam, ez nem azt támasztja alá, hogy gyakorlatilag a fegyveregyenlőség meg tudna valósulni az adóso k, illetve a bankok oldalán, és ez mindenképpen egy rossz üzenet. Ettől függetlenül, mert itt az idő is gyorsan pereg, és nagyon sok mindenről lehetne még beszélni, azt gondolom, itt a korrigálás lehetősége most már mindenképpen az Országgyűlésen állna, ha még lehet ilyet tenni, mindenképpen és mindig lehet, és végre szembe kellene nézni azokkal az alapvető kérdésekkel, amelyek azóta is a levegőben függnek. És hiába hallottuk azt a kormánypárti padsorokból, hogy megoldódott a devizahitelek kérdése, nem oldó dott meg, egyébként továbbra is nagyon sok per van folyamatban, bár próbálnak ettől - a kormány és sajnos a bíróságok is - szabadulni, de azt kell mondanom, hogy még azt az egyszerű kérdést sem sikerült tisztázni, és ez egy folyamatos, örök kérdés ebben a tárgykörben, hogy bizonyítottáke egyáltalán azt a bankok, hogy amit ők devizahitelként állítanak, azt devizában behozták ők az országba, vagy bármilyen módon refinanszírozásként egyéb külföldi bankoktól vagy devizaforrásból ezt igénybe vették. Mert ha nem vagy nem olyan mértékben, akkor teljesen egyértelmű, hogy a veszteségeik sem lehetnek akkorák, és amikor a másik felét nézzük, a pereskedést és az embereket, amikor próbálják bizonyítani, hogy devizaalapú volt egy hitel vagy nem, akkor csak az egyik fele az, hogy jogilag azt minek kell megítélni - ebben is nagyon sok vitára, ahogy mondtam, és törvénymódosításra is sor került, nem az adósok érdekében , de a másik fele meg az, hogy valójában a tényállapot mit mutat: bejötteke ezek a pénzek Magyarországra d evizában, vagy nem. A válasz egyébként megvan, mert a
