Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 7. szerda (195. szám) - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2015. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - DR. DARÁK PÉTER, a Kúria elnöke, a napirendi pont előadója:
3449 A Kúria elnökének személyes törekvése is, hogy a megfelelő szervezeti ku ltúra kialakítása érdekében olyan testületeket hozzon létre, amelyek segítik egy, az igazságosság érvényre jutását támogató szervezeti kultúra kialakítását. Ennek jegyében alakítottam elnöki tanácsadó testületet az új polgári törvénykönyv folyamatos értelm ezésének megoldására, ezért szerettem volna javítani a bírósági intézményrendszeren belüli kommunikációt azzal, hogy a Debreceni Ítélőtáblával közösen végeztünk joggyakorlatelemzést szabálysértési ügyekkel kapcsolatban, ezért jelöltem ki kapcsolattartó bí rókat, hogy az elsőfokú bíróságok kollégiumaival személyes kapcsolattartást valósítsanak meg. Ez a jogegységi problémák felvetésében és közvetítésében elengedhetetlen segítséget nyújt a Kúriának. Ezért hívtam fel a magyar bírákat, hogy önkéntes jelentkezés ük alapján tömörüljenek jogegységi csoportokba, amelyeknek keretében a Ptk. egyes könyveihez kapcsolódóan vizsgálják és elemzik, virtuális tanácskozásokat folytatnak az alakuló joggyakorlat, jogértelmezés vonatkozásában. Ezzel egy olyan, a bíróságok szerve zeti kereteit átlépő szakmai közösséget sikerült felállítani, amelyek gyorsítják az információáramlást, és hatékonyabbá teszik a felsőbíróságok szakmai iránymutató tevékenységét. Tisztelt Országgyűlés! A beszámolóm konkrét és kötelező tartalmához kapcsolód óan szeretnék néhány szót szólni a Kúria önkormányzati tanácsának 2015. évi tevékenységéről. Szeretném jelezni, hogy a 2015. évben növekvő számban érkeztek önkormányzati normakontrollkezdeményezések a Kúriára, amelyek között a legnagyobb számúak a bírói k ezdeményezések voltak, de magas számú a kormányhivatali kezdeményezés, és jó néhány indítványt terjesztett elő az alapvető jogok biztosa is. Az érkezés összességében növekvő tendenciát mutat. 2015ben az önkormányzati tanács 63 ügyet fejezett be, amelyek k özül 44ben érdemi döntés született. Melyek voltak azok a kérdések, amelyeket az önkormányzati tanács a határozathozatala során érintett? A jogalkotói hatalom korlátait állapította meg akkor, amikor az önkormányzat meghatározott társadalmi csoportot, jól k örülhatárolható személyi kört a település elhagyására vagy valamely más településen való letelepedés megnehezítésére kívánt használni. Úgy látta a Kúria, hogy ez meghaladja az önkormányzat jogalkotói hatalmát. A közösségi együttélés szabályozására vonatkoz ó törvényi felhatalmazás alapján is kerültek ügyek a Kúria elé. Így törvénysértőnek ítélte a Kúria azt, hogy a közösségi együttélés szabályait sértő magatartásnak tekintette egy önkormányzat a választási plakát elhelyezésével összefüggő magatartást, vagy h ogy szankcióval fenyegette azt, aki közterületen közhasználatú létesítményt szennyez, rongál, miután ezt a magatartást a szabálysértési törvény már szabályozza. (9.10) A települési adó széles körű mérlegelési és döntési lehetőséget adott az önkormányzatok kezébe. Az önkormányzatok 2015ben leginkább a termőföld adóztatása terén éltek ezzel a lehetőséggel. E körben a Kúria kifejtette, hogy az adóalanyi kör meghatározása tekintetében különbséget kell tenni az adóalanyok között aszerint, hogy amennyiben egyéni vállalkozóként, őstermelőként, jogi személy tagjaként folytatnak vállalkozási tevékenységet, így, ilyen minőségben a települési adó alanyai nem lehetnek. A közteher természete vonatkozásában azt állapította meg, hogy a kárenyhítési hozzájárulás nem közteh er, ellenben a mezei őrszolgálat - mint közszolgáltatás nyújtásához kapcsolódó térítési kötelezettség - ilyen köztehernek minősül, tehát kizárja a települési adó megállapíthatóságát. A helyi adók vonatkozásában általában telekadó, az építményadó- és a kom munálisadóügyek kerültek a Kúria elé. Itt is érintve volt mindhárom indítványozói kör. A Kúria alapvetően folytatta a korábbi években kialakított gyakorlatát, azonban változásként értékelhető, hogy ebben az évben jellemzően elutasította az adómértékre von atkozó jogsértések állítását. A legtöbb esetben azt állapította meg, hogy a fizetendő adó nem oldódott el az adótárgy értékétől. Született azonban ezzel ellentétes döntés is. Megsemmisítő döntéshez vezetett azonban az adóalap törvénysértő megállapítása, a telektulajdonosok közötti indokolatlan megkülönböztetés,
