Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 6. kedd (194. szám) - Egyes gyermekvédelmi és egészségügyi tárgyú törvényeknek a gyermekek biztonságának és védelmének fokozása érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - CZIBERE KÁROLY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3409 minősítésekkel pedig, amelyek úgy hangzottak az ellenzék rés zéről, hogy ez a javaslat csak egy kis szelettel foglalkozik, csak úgynevezett - mert ez is elhangzott szó szerint Szelényi Zsuzsától - kis sztorik, mondta ő, ez a három tragikus gyermekhalál számára csak kis sztori volt… - számunkra nem az. Számunkra mind en egyes gyermek élete fontos, minden egyes, erőszakkal kioltott kisgyermek élete szörnyű tragédia, és azt gondolom, hogy ha a javaslatunkkal csak egy gyermek életét meg tudjuk menteni a jövőben, akkor képviselőtársaimmal nem ültünk már hiába ebben az Orsz ággyűlésben. Összegzésképpen azt szeretném még mondani, hogy az is nyilvánvaló, hogy gyermekvédelmi ügyekben megoldást sem erőből nem lehet hozni, de nem lehet tüdőből sem, és nem lehet a kormány iránt érzett dühből sem eredményre jutni. Köszönöm a támogat ását azon képviselőknek, akiknek a szándéka a gyermeki élet valóságos védelme volt, akiknek a szándéka az volt, hogy pontosítsuk és szigorítsuk a szülői felelősség körét, tegyük hatékonyabbá és gyorsabbá a gyermekvédelmi rendszer beavatkozóképességét. Ne kik köszönöm, és azoknak pedig, akik félresiklottak, akik elvétették a házszámot, akiknek a szándékai nem a gyermeki élet védelme köré irányultak, nekik pedig azt tudom mondani, hogy sajnálom, hogy elszalasztották a lehetőséget. Köszönöm szépen a figyelmet . (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Megköszönöm Horváth Lászlónak mint előterjesztőnek a felszólalását. Tájékoztatom, hogy 1 perc 35 másodperc időkerete van a zárszó elmondásához. Most megkérdezem Czibere Károly államtitkár urat, h ogy kíváne élni a felszólalás lehetőségével. (Jelzésre:) Parancsoljon, államtitkár úr! Tíz perc az időkerete. CZIBERE KÁROLY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Előszö r is szeretném megköszönni az előterjesztőknek ezt a javaslatot. Azt gondoljuk, hogy ez valóban közelebb fog vinni bennünket ahhoz, hogy egyetlen veszélyeztetettség, elhanyagolás vagy bántalmazás se maradjon titkokban, hanem valóban ezek a családok időben kapjanak érdemben is segítséget a gyermekjóléti szolgálatokon és központokon keresztül. Azt gondoljuk, ez a javaslat hozzá fog bennünket segíteni a szülők együttműködési kötelezettségének erősítéséhez, és a jelzőrendszerben szereplő, abban felelősséggel ré szt vevő szereplőknek ahhoz, hogy ők valóban felelősségteljesen vegyék a feladatukat. Még egyszer köszönöm. Egyetlenegy momentumra szeretnék én is reagálni, azokra a félelemkeltésekre, amelyek úgy hangoznak a médiában, hogy a szülői értekezlet elmulasztása ilyen típusú együttműködés, szülői együttműködés megtagadásának minősül. Ez nagyon súlyos félreértelmezése a szövegnek. Ha valaki veszi a fáradságot, és elolvassa pontosan a benyújtott javaslatot, így hangzik a gyermekvédelmi törvény 130/A. § (3) bekezdés e, amely most kerül be a törvénybe: „egyéb jelzés hiányában is súlyos veszélyeztető oknak minősül, ha a gyermeket gondozó szülő megtagadja az együttműködést a gyermek gondozása tekintetében” az iskolával. A gyermek gondozása - nem nevelése vagy oktatása - tekintetében, ez a nagy különbség. Oda lett írva - ahogy a képviselő úr is említette, felkészült szakemberek segítségével készült a javaslat , direkt itt van ez a szűkítő értelmezés, ez teszi falssá és igaztalanná az összes olyan félelemkeltést és rémhírk eltést, ami arra vonatkozik, hogy egy szülői elmulasztása esetén együttműködési probléma van, és kiemeljük a családból a gyereket. (12.10) Fontos tehát itt a nyilvánosság erejét is felhasználni ahhoz, hogy üzenjük a magyar családoknak azt, hogy nincs ilyen ről szó. A lényeg a gondozás, a gyermek gondozása tekintetében kell együttműködni. Ez pedig azt jelenti, hogy a pedagógusnak fel kell ismernie, ha elhanyagolt a gyermek, ha nem olyan a ruházata, ha alultáplált, és a többi, és ebben az esetben igyekezni kel l
