Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 6. kedd (194. szám) - A Magyarország Kormánya és Katar Állam Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat zárószavazása
3375 leglényegesebb hatáskörük egy részét adják át az Európai Uniónak, ez pedig csak megfelelő feltételek mellett történhet meg. (9.50) A magyar kormány álláspontja mindvégig az volt, hogy egy ilyen rendelet csak akko r fogadható el, ha az a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos berendezkedését és az Európai Unió jogának olyan alapvető princípiumait, mint a szubszidiaritás és az arányosság elve. Minden törekvésünk ellenére azonban úgy tűnik , hogy a jelenlegi tervezet nem képes ezt garantálni, emellett az is kérdés, hogy a javaslat által az Unió pénzügyi érdekeinek védelme szakmai és gyakorlati szempontból megalapozott keretek között valóban hatékonyan valósulnae meg. Ennek egyik legfőbb oká t abban látjuk, hogy a jelenlegi szöveg alapján túlzottan nagy szerep jutna a központi szinten szerveződő állandó tanácsoknak. Történik ez annak ellenére, hogy az egységes európai büntetőjogi eljárás hiányában az új szervezet eljárását alapvetően a tagálla mok nemzeti büntető eljárásjoga fogja meghatározni. Félő, hogy amennyiben ezek a körülmények nem változnak, az új szabályozás akár a céllal ellentétes hatást válthat ki, terhesebbé, lassabbá teheti az eljárásokat, és akár hátráltatója is lehet a hatékony b űnüldözésnek. A kormány álláspontjának kialakításánál szintén figyelmet fordítunk arra a még mindig függőben levő kérdésre, hogy milyen bűncselekmények kapcsán járhat majd el az Európai Ügyészség. A kezdetektől következetesen képviselt magyar álláspont min dvégig elutasította, hogy az Európai Ügyészség hatásköre az áfacsalásokra is kiterjedjen, tekintettel arra, hogy az adópolitika a tagállamok hatásköre. Az áfacsalások elsősorban és meghatározó módon a nemzeti költségvetésnek okoznak kár, így felderítésük e lsősorban nemzeti érdek és nemzeti hatósági feladat. Végül nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a magyar alkotmányos hagyományok szerint az ügyészség felépítése, függetlensége és vádmonopóliuma az Alaptörvényben rögzített. Az Európai Ügy észséghez való csatlakozásunk szükségképpen magával vonná ezen elvek átgondolásának és akár az Alaptörvény módosításának szükségességét. Ezt azonban kizárólag akkor tudnánk támogatni, ha az uniós szerv felállításával a magyar érdekek védelmére figyelemmel is valóban hatékonyabb, valós hozzáadott értékkel bíró rendszer jönne létre. A jelenlegi tervezet tehát számos ponton nem felel meg olyan, alapvető elvi szintű elvárásainknak, mint a szubszidiaritás elvének és az alkotmányos berendezkedésének teljes tiszte letben tartása, a hatékony működést biztosító szervezeti és eljárási keretek, valamint az uniós és nemzeti szinten is megmutatkozó hozzáadott érték. A fent részletezett aggályok alapján, valamint tekintettel a tényre, hogy a szerződések szerint az Európai Ügyészség létrehozása csak egy lehetőség arra nézve, hogy milyen eszközökkel harcoljunk az Unió pénzügyi érdekeinek sérelme ellen, a tervezetet jelenlegi formájában nem tudjuk támogatni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Kös zönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk. Most határozathozatalokkal folytatjuk munkánkat. Megkérem képviselőtársaimat, szíveskedjenek helyüket elfoglalni, és kérem, ellenőrizzék, hogy kártyájukat e lhelyeztéke a szavazógépben. A Magyarország Kormánya és Katar Állam Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat zárószavazása
