Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 19. hétfő (168. szám) - Napirend utáni felszólaló: - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA (Jobbik):
334 Az előbb a kormány tisztelt képviselői jogforrásra hivatkoztak, hogy tessék megnézni, hogy ez egy jogos állításe; tisztelettel jelzem, hogy itt a kormányrendelet megjelent, és október 15étől gyakorlatilag minden banknak be kell vezetnie úgynevezett alapszámlát. A lényege, hogy csak alapszintű szolgáltatásokat nyújt, cserébe úgy gondolják, hogy ez elég olcsó. Erre majd a későbbiekben szeretnék kitérni, hogy akkor ez pontosan mit jelent. Tehát kifejezetten az a célc soport, azokat az embereket célozzák meg ezzel a szolgáltatással vagy ezzel a számlával, akiknek a postás hozza a nyugdíjat, a pénzügyeik kezelésére eddig nem kívántak bankot igénybe venni, és igyekeztek megspórolni ezeket a költségeket. Mondhatnánk azt, h ogy bizonyos értelemben akár ez jó is lehet, hiszen alapszámlához egyébként nem kapcsolható ugyan hitelkeret, de vannak ennek a megoldásnak kockázatai vagy hátrányai is. Hiszen kezdjük ott, hogy önmagában a rendelet is megállapítja: lehetséges, hogy a mini málbér 1,5 százaléka is legyen a költség, ami ma akkor azt jelenti, hogy egy ilyen számla vezetése 1575 forintba kerülhet egyegy nyugdíjasnak. A bankkártya költsége hozzájöhet ehhez még, és még sorolhatnánk. Tehát számos probléma merül fel ezzel kapcsolat osan. Mindemellett nem világos, hogy az alapszámla kötelező lesze azoknak, akiknek még nincs banki kapcsolatuk. A kormány eddig mondott néhány elterelő nyilatkozatot, de nem tette egyértelművé, hogy ezt milyen módon és kik számára tervezi egyértelműen bev ezetni. Az eddigi gyakorlatok alapján azt gondolom, hogy általánosan kívánják ezt megtenni. Számtalan kérdés vetődik fel éppen ezért, mert nem tudni, hogy kik kaphatják az ingyenes szolgáltatást például, hiszen itt egy következő, ma még meg nem jelent, el nem fogadott rendeletre, jogszabályra hivatkozik maga az eddig megjelent jogszabály. Tehát bizonytalanságban tartják az érintetteket. De mi történik azokkal, akik egyébként ágyhoz kötve élik életüket, szükség van egy közreműködőre, és ennek a közreműködőne k a lehetőségét is kizárja ez a rendelet? És akkor még nem beszéltem arról, hogy ez a havonta 1575 forint egyébként ilyen átlagnyugdíj mellett az évi 20 ezer forintot is elérheti, ami egyébként a nyugdíjasok számára kifejezetten hátrányt jelent. Éppen ezér t én egyértelműen azt mondom, hogy ez a rendelet hátrányos a nyugdíjasok számára. Felháborító és embertelen, hogy ezt a 20 ezer forintot is egyébként a nyugdíjasok zsebéből akarják kiszedni. Már csak azért is felháborítónak tartom, mert amikor a magánnyugd íjpénztárak felszámolására került sor, akkor is a kormány, Orbán Viktor egy ilyen többlépcsős megoldást alkalmazott. Először azt mondta, hogy az állami rendszerben is lesz majd egyéni számla, legyen mindenki nyugodt, és ezt majd ott nyilvántartják, majd le nyúltak 3000 milliárd forintot, és azóta természetesen nem lett, legalábbis a Fidesz szerint természetes az, hogy nem lett egyéni számla, és eltűnt 3000 milliárd forint. Borítékolható, hogy a kormány kötelezővé fogja tenni, hogy havi 1500 forintos számlát nyissanak a nyugdíjasok, mindenki számára. A lépést ráadásul nemcsak a pénztárcájukon fogják érezni, mint ahogy említettem. Mi történik azokkal, akik nem értenek a bankautomatához? Mi történik azokkal, akik betegek és a házukat sem tudják elhagyni? Éppen ezért tiltakozunk, a Demokratikus Koalíció tiltakozik ezen alapszámla bevezetése ellen. Nem lehet kötelezni erre a nyugdíjasokat! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. „Feladta a leckét a nyelvoktatás a kormánynak” címmel napirend utáni felszólalásra jelentkezett a Jobbik képviselőcsoportjából Dúró Dóra képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony! Öné a szó. DÚRÓ DÓRA ( Jobbik ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar közoktatásban valóban nagyon sok terület tekintetében nemzetközi összehasonlításban a rangsorok végén kullogunk, és ezek között van bizony a nyelvoktatás, illetve a nyelvi kompetenciák kérdése is. Magyarországon az a helyzet e tekintetben ugyanis, hogy magántanár és iskolán kí vüli erőfeszítések nélkül a mai magyar
