Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 5. hétfő (193. szám) - Napirenden kívüli felszólalók bejelentése: - ELNÖK: - HISZÉKENY DEZSŐ (MSZP):
3240 Hat év kemény, következetes munka eredményeképpen ugyanezek a számok a 2016. év végé n a következőképpen néznek ki: a munkanélküliség mértéke Magyarországon 5 százalék alá csökkent; a 1574 év közötti foglalkoztatottak száma pedig 4 millió 342 ezer 700, azaz 600 ezerrel több embernek van munkája, mint a kormányváltáskor. Ez azt is jelenti Magyarországon, hogy míg a kormány 2010től a növekvő munkanélküliséggel kellett hogy szembenézzen, hat év alatt elérte azt, hogy lényegében Magyarországon most már munkaerőhiány van. Ahhoz, hogy a növekedési pályára állított gazdaságot, a gazdaság értékét , erejét meg tudjuk tartani, ahhoz versenyképes gazdaságra van szükség, versenyképes munkaerőre van szükség, s a kormány kimondta, hogy a versenyképesség érdekében jelentősen szükséges növelni a munkajövedelmeket, jelentősen szükséges növelni a minimálbért , illetve a szakmunkásbért. Fontos versenyképességi szempontból az, hogy a magyarországi vállalkozások ennek a forrását elő tudják teremteni, ezért a kormány egy hatéves bérmegállapodást kötött novemberben, ami egyébként példa nélküli Magyarország történel mében, de nemzetközi viszonylatban is, hiszen megállapodott a kormány a munkaadókkal és a munkavállalókkal, hogy hat év alatt mennyivel fogják növelni a béreket, és ugyanakkor pedig a kormány vállalja a közterhek csökkentését. Erre nem volt példa még Magya rországon. Azt gondolom, nem nagy szavak, amikor azt tudom mondani erre a megállapodásra, hogy történelmi jelentőségű megállapodás született Magyarország életében, a magyar munkavállalók, a munkaadók és a kormányzat életében. Nagyon fontos az, hogy ezeket a forrásokat a vállalkozások elő tudják teremteni, ezért a kormány részéről a vállalás a következő: egyrészt csökkenti a társasági adó mértékét egységesen 9 százalékra, ez 145 milliárd forintot hagy a vállalkozások kasszájában, amiből fejlesztéseket tudnak megvalósítani, ezzel új munkahelyet teremteni, illetve emelni a munkavállalói béreket. A 9 százalékos társasági adóval az Európai Unió tekintetében elsők vagyunk, hiszen Magyarországon így a legalacsonyabb a társasági adó mértéke. Jelentős lépést teszünk a munkáltatókat terhelő adók csökkentése tekintetében is, hiszen ez most az adóék 48,2 százalék, amivel az OECDországok tekintetében a 6., nem olyan jó helyen állunk. Ezt felismerve csökkentjük a munkáltatókat terhelő adók mértékét, azaz a szociális hozzá járulási adót 2017ben 5 százalékkal s az azt követő években pedig 2 százalékkal, illetve feltételekhez, bérnövekedéshez kötötten 22 százalékkal a következő három, illetve négy évben, így összesen 15,5 százalékkal csökkenhet a munkáltatói adó mértéke a kö vetkező hat évben. Ez azt jelenti, hogy Magyarország ezt a közterhet tekintve is az Európai Unió éllovasává válhat. Magyarország néhány éven belül az Európai Unió egyik legversenyképesebb országa tud lenni, és ehhez kellett az elmúlt hat év kőkemény kormán yzati, következetes munkája, kellett a magyar gazdaság, a magyar emberek teljesítménye, ezt az emberek ilyen formában, bérnövekedés formájában fogják most visszakapni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) Napirenden kívüli felszólalók bejelentése: ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk. Felkérem Hiszékeny Dezső jegyző urat, hogy ismertesse a további napirenden kívüli felszólalók at. HISZÉKENY DEZSŐ ( MSZP ): Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett: Kész Zoltán, független; Pintér Tamás, Jobbik; Horváth László, Fidesz. A keddi napon napirend előtti felszólalásra jelentkeztek a következő képviselők: Hadházy Ákos, LMP; K orózs Lajos, MSZP; Staudt Gábor, Jobbik; Harrach Péter, KDNP; Hörcsik Richárd, Fidesz. A keddi napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett: Magyar Zoltán, Jobbik; Gúr Nándor, MSZP.
