Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 5. hétfő (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - KÓSA LAJOS (Fidesz):
3238 Úgy van! - Szégyen!) Mindegyik párt másképp magyarázkodott, más alibit hozott fel; önök például színvonaltalan zsarolgatásba kezdtek, amely stílusában egyébk ént hasonló ahhoz, mint az ön felszólalása volt. És ahogy elnézem, ezt a zsarolgatást próbálják folytatni ezután is. Szeretném elmondani önnek, hogy 3,3 millió embert nem lehet csak úgy zsarolgatni. Az az érzésünk, hogy a Jobbik szavakban egy nemzeti párt, de tettekben maga a megvalósult napraforgó: mindig odafordul, ahonnan egy kicsi hatalmat remél. Ezért van az, hogy a pártelnök szerint az iszlám az emberiség utolsó reménye, aztán az alelnöke vidéken egy iszlámellenes rendeletet fogad el. De nem az alkotmánymódosítás ügye az egyetlen példa. Jól emlékszünk arra, hogy milyen sebeket ejtett magyar és magyar között a december 5ei népszavazás. Erről imént már volt szó. Ennek egyik fontos jóvátétele volt az, hogy az Országgyűlés végül megszavazta a kettős állampolgárságot. A Jobbik elnökének azonban akkor fontosabb dolga akadt, nem szavazott. Aztán ott van a Magyar Állandó Értekezlet kérdése. Ez az a fórum, ahol a külhoni magyarság és az anyaország vezetői időről időre találkoznak, itt szokták megv itatni a legfontosabb nemzeti ügyeket. (Szávay István: Semmit nem szoktunk megvitatni! Az égvilágon semmit!) A Jobbik azonban nem tartotta fontosnak, hogy elnöki szinten képviseltesse magát. Ilyen húzása még az MSZPnek sem volt, ők is elnöki szinten vette k részt. Ezek után joggal teszi fel a kérdést minden nemzeti érzelmű magyar ember és a külhoni magyar vezetők is: vajon mi lehetett fontosabb a Jobbik elnökének, mint a MÁÉRT ülése? Az itt ülő képviselők vajon feltették neki ezt a kérdést? Hadd kérdezzem m eg! (Mirkóczki Ádám: Kérdezd meg tőle! - Szávay István: Neked tettünk fel kérdést!) Ezek szerint nem. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Válaszolj, ne a Jobbik elnökével foglalkozz! - Ez legyen a mi dolgunk! - Bízd rá!) Tisztelt Ház! Idén nyáron a Jobbik el nöke egy beszédes írást tett közzé, amelyben azt mondta, hogy elvette a párt lelkét. Sokáig nem nagyon tudtuk, mit is jelent ez, de most már azért tisztább a kép, ugyanis csak egy lélek nélküli párt képes arra, hogy elgáncsolja az alkotmánymódosítást, mikö zben korábban hazaárulásnak tartotta azt; csak egy lélek nélküli párt tűr meg kémeket a sorai között (Szávay István: A lényegről beszéljünk már!) ; és csak egy lélek nélküli párt működik együtt szélsőséges szervezetekkel úgy, hogy közben rendvédelmet hirdet . Nem tudom, hogy milyen okból vették el a Jobbik lelkét, de azt javasoljuk, hogy gyorsan hozzák vissza; na, nem azért, mert nagy könnyeket hullajtanánk a Jobbik miatt, hanem azért, mert a közéletben olyan pártokra van szükség, amelyek, ha kell, képesek ki állni Magyarország érdekeiért. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van! - Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Huh! - Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : A napirendi felszólalások sorában utolsóként Kósa Lajos frakcióvezető úr kap szót, a Fidesz részéről: „Adócsökkentés és béremelés Magyarországon”. Parancsoljon! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Na, standup!) KÓSA LAJOS ( Fidesz ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A közelmúltban a rendszerváltás óta (Zaj. - Az elnök csenget.) volt legnagyob b jelentőségű bérmegállapodást kötötte a kormány a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Ennek kapcsán Magyarország megindulhat azon a bérfelzárkózási úton, aminek a végcélja mégiscsak az, hogy a magyar bérszínvonal az európai uniós átlaghoz közelítsen. Enne k érdekében természetesen a megállapodáson túl, aminek óriási jelentősége van, hiszen 15 százalékkal emelkedik most a minimálbér és jövőre 8 százalékkal, a szakmunkásminimálbér 25 százalékkal emelkedik most és jövőre még 12 százalékkal, a társadalombiztos ítási költségek 5 százalékkal csökkennek, ezzel megteremtve a fedezetet a béremeléshez 5 százalékkal és még 2 százalékkal jövőre, tehát ez önmagában is egy rendkívül jelentős béremelés. De nagyon fontos azt tudni, hogy a parlamentnek is van feladata ezzel, hiszen ha az idevonatkozó jogszabályokat még ebben az évben nem tudjuk elfogadni, akkor január 1jétől az általunk elképzelt felzárkózási rendszer nem tud elindulni.
