Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 5. hétfő (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3230 méghozzá a 2015ös létminimum alatt, de azt gondolom, hogy ezt nem kellene annyira ünnepelni a magyar kormánynak. De ott van rengeteg vesztese ennek a politikának, amit önök folytatnak, ot t van több százezer közmunkás, akik gyakorlatilag 52 ezer forintból tengődnek egyik napról a másikra. Mint említettem, a közalkalmazottaknak gyakorlatilag jövőre kilencedik éve nem fog emelkedni a bérük, és gyakorlatilag azt látjuk, hogy a legkisebb kötele ző bérek már a közalkalmazotti bértáblának a kétharmadát fogják lefedni, és egy pályakezdő érettségizett ugyanannyit fog keresni, mint egy tíz éve a pályán lévő diplomás közszolga. De nem beszélhetünk irányváltásról azért sem, mert a minimálbér és a bérmin imum fölött keresők sem kerülnek jobb helyzetbe, sőt, sőt. A kormány ugyanis továbbra is ragaszkodik az igazságtalan egykulcsos adóhoz, holott például a Lehet Más a Politika által javasolt többkulcsos adó nemcsak a minimálbér szintjén, de az átlag, sőt a k étszeres átlag szintjén is növelné a béreket. Tehát a mi politikánkkal mindenki jobban járna; aki például az átlagbérnek a kétszeresét keresi, még azok az emberek is jobban járnának. Ha az államtitkár uraknak egy kicsit rosszabbul menne a sorsa, lehet, hog y azt önök fájlalnák, de az a helyzet, hogy mi például a magyar embereknek szeretnénk politizálni, és jelenleg a magyar dolgozóknak a kétharmada átlagbér alatt keres. Ezek az emberek velünk mind jól járnának, de az is, aki a kétszeres átlagbért megkeresi. Hozzá szeretném tenni, hogy a munkaadóijárulékcsökkentéssel az is a probléma, hogy alapvetően ez is a munkaadóknak jó és nem a munkavállalóknak. Mi azt mondtuk, hogy a munkavállalói járulékokat kell csökkenteni, mert az kapásból ott van nettóban a zsebe kben. Önök azt mondták, hogy inkább legyen a munkaadói járulék, de majd aztán megnézzük, hogy az béremelésre lesz fordítva, hát utána elfelejtették azt mondani, úgyhogy innentől elkezdve csak azt látjuk, hogy a munkaadók jobban fognak járni, a munkavállaló knak pedig olyan lesz az életük, mint eddig vagy még rosszabb. Ugyanis nem elég, hogy az 1,2 millió minimálbéresen kívül nem emelkedik a dolgozóknak a bére, ők kifejezetten még rosszul is járhatnak. A kormány ugyanis - nagyon hibásan - a vállalkozók terhei nek a növelésével emeli a minimálbért, amit a kis- és középvállalkozások egy jelentős része egyszerűen nem tud kigazdálkodni. Egy minimálbéres szintjén 15 ezerrel, egy bérminimumot keresőnél 33 ezer forinttal nő a bérköltség. Ez fel fogja nyomni az árakat is; látjuk, hogy a pékek már be is jelentették a 30 százalékos drágulást. Úgyhogy a kormány így nemcsak a kis- és középvállalkozásokkal szúr ki, hanem mindenkivel, aki kenyeret eszik Magyarországon, de úgy is mondhatnám, hogy mindenkivel, akinek jövőre nem emelkedik a bére. És akkor nem beszéltünk még a nyugdíjasokról, a szegénységben élőkről, a munkanélküliekről, akiket a drágulás a legérzékenyebben fog érinteni. De ami miatt legfőképpen nem nevezhetjük irányváltásnak azt, amit a kormány csiná l, az az, hogy a nagyvállalatok lesznek a legnagyobb nyertesek, és például a kis- és középvállalkozók pedig (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) megint nem kapnak semmit a magyar kormánytól. A Lehet Más a Politika továbbra is t eljes irányváltást szorgalmaz, de erre láthatóan a Fidesz képtelen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK : Cseresnyés Péter államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon! CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisz telt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Nem akarom félremagyarázni a szavait, de ha jól értem, amit ön itt elmondott ideoda kapkodva, akkor nem kellene bért emelni Magyarországon, mert annak következményei lesznek. (Dr. Szél Bernadett: Nem jól érte tte!) Szerintünk meg kell bért emelni, mert annak olyan következménye van, hogy több pénz marad a családoknál, több pénz marad az embereknél, többet tudnak fordítani a saját családjukra, saját magukra.
