Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 29. kedd (192. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közoktatás helyzetéről? című politikai vita - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3064 Albin állt, egy családjára nézve és egész politikai karrierjére nézve hithű katolikus ember, a miniszte relnököt meg Wekerle Sándornak hívták, és bár nem kizárólag az oktatásüggyel foglalkozó, de egy öt törvényből álló csomagban az állam és egyház viszonyát egyértelműen szétválasztva szabályozták. Kérem, hallgassanak meg néhány gondolatot arról, hogy elődein k hogyan vélekedtek erről. Idézem: „A főrendiház ugyan leszavazta kezdetben a törvényjavaslatot, s a király megtagadta a főrendek tömeges kinevezését az elfogadás érdekében, de amikor a sikert elérve Wekerle Bécsből visszajött Budapestre, az egyetemi ifjús ág kifogta lovait, és diadalmenetben vontatta kocsiját.” Herczeg Ferenc azt írja az emlékezéseiben: „Budapest kész lett volna meghalni, hogy győzelemre segítse azt, amit akkor haladásnak és felvilágosodásnak neveztek. Az emberek azt mondták, elég volt a középkorból, és akkora lelkesedést sem azelőtt, sem azóta senki nem látott.” - 1896. Akkor önök 120 év után ezt a kérdést újból napirendre hozzák, jelzem, hogy nem az oktatási vitanap keretében, de én, mi erre a vitára készen állunk. Ha önök az állam és eg yház szétválasztását felrúgni kívánják, a polgári állam egyik alapvető pillérét megváltoztatni, akkor ebből érdemi és valós vitát kezdeményezzenek. Én mindenesetre nemcsak a pártoknak, nemcsak az egyfajta gondolkodás híveinek, hanem azoknak az egyházakban jelen lévő gondolkodóknak a támogatását és szövetségét is kérem, akik mélyen hisznek abban, hogy az állam és egyház szétválasztva jó és eredményes, és nem abba a sötét középkorba visszavinni, amire önök itt készülnek. A finanszírozás kérdéséről. Minthogy v an egy elvarratlan vitánk a miniszter úrral, ugyanis sikerült önöknek azt a nagyszerű javaslatot a Kulturális bizottság ülésén elfogadni, hogy a miniszter éves beszámolóján a képviselő egy alkalommal és összesen három percben beszélhet, önök sem tudták bet artani, a következőt szeretném az Eurostat adatai alapján elmondani. 2014ben kétségtelenül nőtt az oktatásra fordított összeg, a GDPhányad 4,9 százalék volt. Ez azonban nem más, mint az önök erőteljesen megkurtított költségvetéséhez képesti emelkedés, me rt 2013ban valóban 4,6 százalékra süllyesztették vissza. Ehhez képest a 4,9 százalék kétségkívül emelkedés, de el se éri a 2010es 5,5 százalékot, és meg sem közelíti a 2006os 5,9 százalékot. Úgyhogy kérem szépen, minthogy nem különböző adatokról, hanem egy európai, az Eurostat által kiadott finanszírozási statisztikáról beszélek, tisztelettel kérem, a győzelmi jelentések mellett néha a számokkal is foglalkozzanak. Szeretnék a foglalkoztatás és az érdekegyeztetés kérdéseiről beszélni, mert úgy látom, elle ntétben a ma reggeli interjúval, hogy az oktatáson belül finoman fogalmazva nincs minden rendben. Azt szeretném megkérdezni önöktől, tisztelettel kérem, válaszoljanak, hogy milyen teret gondolnak a közfoglalkoztatásnak a magyar oktatáson és közoktatáson be lül. Úgy látom ugyanis, hogy a közmunkásokat nem egyszerűen arra a célra kívánják szolgálni és használni, hogy munkanélküliségben lévő embereknek munkát juttatnak, hanem ellenkezőleg: munkával rendelkező embereknek megváltoztatják a jogviszonyát, majd közm unkásként visszafoglalkoztatják őket számos nevelési és oktatási intézményben. Ez ma még a nevelési intézmények és elsősorban a bölcsődék, óvodák körében, a kisegítő személyzet és segítő személyzet esetében kezd tipikussá válni, de az iskolák esetében szám os, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó attól tart, hogy megszüntetve vagy megváltoztatva a jelenlegi jogviszonyukat, az államosítás befejezése után közmunkásként foglalkoztatják őket vissza. (10.10) Azt szeretném világosan, tisztelettel, sze mtől szemben kérdezni öntől, önöktől, vane ilyen szándékuk, közmunkásokat akarnake csinálni a jelenleg más munkaviszonyban dolgozó oktatási dolgozókból, nem pedagógus körben dolgozó munkatársakból. (Gőgös Zoltán: Ha nem, akkor miért csinálják?) Az érdeke gyeztetést, amiről az előbbiekben már szó volt, én érdemi érdekegyeztetésnek nem tudom nevezni. Először is, az érdekegyeztetés törvénybe foglalt formációit önök 201011ben szétverték, teljesen feleslegesen megszüntették a közoktatáspolitikai tanácsot, az Országos
