Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 29. kedd (192. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közoktatás helyzetéről? című politikai vita - HISZÉKENY DEZSŐ jegyző: - ELNÖK: - HISZÉKENY DEZSŐ jegyző: - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
3055 bízom abban, hogy szeptember óta, amióta ez a lehetőség létezik - ők élnek annak érdekében, hogy látva a saját osztályuk, a saját tanulócsoportjuk előreh aladását, tudnak a tudás elmélyítésén dolgozni, és nem szükségszerűen a tananyag minden határon túli megtanítását helyezik előtérbe. Ennek volt egy, az elsőmásodik osztályra vonatkozó specifikus része, amikor azt mondtuk, hogy nem a tanóra hossza, hanem a z adott tanórán elsajátítandó tudás 30 percnyi időkíméletet jelent. Ezt persze nehéz így megfogalmazni. Nyilván a tanítók ezt tették eddig is, aki tette; aki nem, annak most megjelent ez a lehetőség, aki pedig tette, annak meg azt mondjuk, hogy ez így nagy on rendben van. (9.20) A szakképzési rendszer átalakításáról a múlt héten a munkaerőpiaci vitanapon nagyon sok szó esett. Itt a szakgimnáziumok kerettantervei megjelentek. Ebben nyilván volt néhány olyan pont, ami nagyon gyorsan jelent meg, ilyen a komplex természettudományos tantárgypár, bár a komplexet annyira nem hangsúlyoznám. Itt arról van szó, hogy építve az alapdiszciplínákra, a matematikára, a fizikára, a kémiára, a biológiára, a földrajra, legyen olyanfajta tantárgy, ami eddig nincs a magyar oktatá s rendszerében, ami az adott jelenséget próbálja bemutatni és más módon írja le, hiszen jelenséggel szembesülünk és nem a fizikával, az egy leírási eszköz. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezeket nem kell megtanulni, ezeket ugyanúgy meg kell tanulni. Ez egy kiegészítő lehetőséget jelent, ami elsősorban itt jelent meg. Valóban elég gyorsan történt ennek a tantárgynak a megjelenése, de bízunk abban, hogy megfelelő támogatással az iskolákban tanítók ezt a problémát tudják kezelni. Pont a múlt héten volt egy kon ferencia erről, ahol az összes kritika mellett megjelentek a megoldások is. Ezeket a megoldásokat támogatjuk és fejlesztjük együtt az oktatásfejlesztési kutató intézet által létrehozott „fejlesszük együtt” megoldással, ahol mindenki fölteheti a saját anyag ait, és le is vehet anyagokat egy felületről. Egyre bővülnek ezek az anyagok. Itt ki fog alakulni egy olyan új dolog, ami eddig a magyar oktatás rendszerében nem volt. Egy fontos elem az állami intézményfenntartó központ átalakítá sa. A KLIKet az a kritika érte, hogy túlcentralizált, túl nagy a szervezet, túl messze van az iskola a döntéshozatal helyétől. Minden szervezetet lehet működtetni. Az iskolák szempontjából mindenképpen egy jobb megoldást jelent az, hogy maga a fenntartó s zervezet, amely egy önálló költségvetési szerv, önálló jogi személy, lényegesen közelebb került az iskolához. Az új konstrukcióban november 30án létrejönnek a tankerületi központok, amelyek a tényleges működésüket január 1jétől kezdik meg. Itt valóban ar ról van szó, hogy az iskola igazgatója és a tankerületi központ vezetője között ne legyen köztes szint, az ügyeket közvetlenül tudják egymással egyeztetni, megbeszélni. Ez feltételezi persze azt is, hogy az iskolaigazgatók lényegesen jobban pozicionáltak, az iskola vezetői tudnak lenni. Mindenképpen ezt szeretnénk, hiszen az iskolában az iskolaigazgató az, aki meg kell hogy határozza, mi történik, de utána ezzel a jogával kell hogy éljen. Az összes vizsgálat azt mutatja, hogy az iskola egy sajátos szerveze t, nem cég és nem vállalat, ahol egyik oldalról az iskolai közösség autonómiája a szakmai döntésekben mindenképpen fontos, viszont az iskolaigazgató szerepét abban, hogy irányítsa az iskoláját, meg kell teremteni. Ehhez nyilván nagyon sok minden kell, szán dék és környezet. Azt gondolom, hogy a környezetet megteremtettük. Szeretném kiemelni az iskolarendszer finanszírozását. Ebben az évben 91,5 milliárd forinttal növelte meg a kormány a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ költségvetését; ez nagyjából 20 s zázalékos növekedést jelentett. Ha megnézzük az elmúlt nyolckilenc hónapban az iskolák működését, azt látjuk, hogy a finanszírozással kapcsolatos ügyek megszűntek, a Klebelsberg Központnak nincs kifizetetlen számlája. Operatív számlatömege, amit abban a p illanatban még nem fizetett ki, nyilván mindig lesz, de a februári 17 milliárd forintos, ki nem fizetett lejárt tartozásállományhoz hasonló ma nincs a Klebelsberg Központnak. Ez részben annak köszönhető, hogy az említett forrás megjelent, részben pedig az intézményfenntartó működése a helyére állt, és ugyanezt a működést várjuk el január 1jétől az új rendszertől is. 106 milliárd forinttal növekedett az
