Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 28. hétfő (191. szám) - Napirend utáni felszólaló: - BECSÓ ZSOLT (Fidesz):
3040 Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának a végére értünk. Napirend utáni felszólaló: Most napirend utáni felszólalások kal folytatjuk munkánkat. Megadom a szót Becsó Zsolt képviselő úrnak, Fideszképviselőcsoport: „Lesze modern város Salgótarján?” címmel. Parancsoljon, képviselő úr! BECSÓ ZSOLT ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nógrád megye székhelye, Salgótarján néhány évtizeddel ezelőtt egy igen fontos ipari város volt. Több ezer embernek adott munkát a bánya, olyan jelentős hagyományokkal rendelkező üzemek tevékenykedte k a városban, mint az acélgyár, az Öblösüveggyár, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, a BRG kihelyezett egysége, az Ötvözetgyár, a Síküveggyár vagy a Bányagépgyár. Pezsgő kulturális, közművelődési és sportélet jellemezte a mindennapokat. Első osztályú focicsapata volt a városnak, a vendéglátás messze földön híres volt, és akkor még nem mentek, hanem jöttek a fiatalok és az értelmiségiek. A város az akkori fogalmak szerint modern városnak, tulajdonképpen modern szocialista városnak számított. A rendszer váltás új helyzetet teremtett Salgótarjánban is. A megindult privatizáció, a gazdasági környezet változása miatt az ipari vállalkozások egy része megszűnt vagy átalakult, az alkalmazásban állók jelentős hányada elveszítette a munkahelyét, és az újonnan lét esülő vállalkozások a szükségesnél jóval kevesebb munkahelyet teremtettek. A lakosság száma folyamatosan csökkent, és a csökkenés mértéke meghaladta az országos és a Nógrád megyei átlagot. Az elvándorlás mértéke drámai szintre növekedett, különösen a kvali fikált szakemberek, értelmiségiek és főleg a fiatalok hagyták, hagyják el a várost, és keresnek boldogulást külföldön vagy a fejlettebb térségekben. A város túl későn indította el a szerkezetváltás programját, ugyanis a rendszerváltás után közel 10 évet ke llett várni arra, hogy az ipari park első üteme kialakításra kerüljön, 11 évet pedig arra, hogy a legfontosabb út, a 21es út első 2,6 kilométeres szakaszán a négysávosítás elinduljon. Negyed évszázad alatt a turisztikai infrastruktúra leépült, a felsőokta tás megszűnt, a város sport- és kulturális élete elhalványult, a szegénység kitapinthatóvá vált, a szegregáció pedig felgyorsult. Salgótarján napjainkban kevésbé tekinthető modern városnak, de ismerve a település társadalmi, gazdasági, szociális helyzetét, a politikai és kulturális környezetet, az igazi kérdés mégiscsak az, hogy ilyen feltételrendszer mellett lesze újra modern város. A kormányzaton ez nem múlik, mert segítsége kézzelfogható, a város és térsége fejlődését segítő konkrét intézkedésekben jele nik meg: a kormányzat szabad vállalkozási zónává minősítette a Salgótarjáni járást, amely jelentős kedvezmények igénybevételét jelentheti a befektetőknek. Megszabadította adósságától a várost, amely mellett még további jelentős szociális és rendkívüli támo gatást is biztosít a városnak. Gőzerővel épül a 21es út négysávosítása, s így valóban rövidesen bekapcsolódhat a város az ország gazdasági vérkeringésébe. A kormány támogatja, hogy közösségi főiskola létesüljön a városban. 9,2 milliárd forint közvetlen fe lhasználású terület- és településfejlesztési forrást kapott a város, amely fajlagosan a legmagasabb a megyei jogú városok között. És a non plus ultra, hogy belátható időn belül a modern városok program keretében külön is megállapodik a kormányzat a várossa l, amely újabb beruházásokat jelent majd a helyben élőknek. A kormányzat tisztában van azzal, hogy Magyarország gazdasági növekedésének hosszú távú fenntartásában kiemelten fontosak a megyei jogú városok, így Salgótarján város foglalkoztatásban és a helyi gazdaság bővítésében elért eredményei. Nyilvánvaló, hogy bizonyos nagyságrendű fejlesztéseket nem lehet a kormány nélkül megvalósítani, de víziókat felállítani, tervezni, a helyi erőket összefogni, terméket fejleszteni, a munka dandárját elvégezni már hely ben szükségeltetik.
