Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 28. hétfő (191. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
3018 EUtól Magyarországra az elmúlt 12 évben. Ezt természetesen ne tekintsük adománynak; Magyarországot közvetlen veszteség is érte a csatlakozással és a tagsággal, illetve közvetett veszteségek sorozata. Egy EUmérleg kimunkálásának a hiánya is a jelenlegi kormány kritikája. De ez a naponta akár 2 milliárd forintra rúgó összeg, ha egy gazdasági csoda kimunkálására nem is, de mérhető előrelépés elérésére elegendő kellett volna hogy legyen. De az a helyzet, hogy ahogy egy köztes szakaszban leálltak a z uniós kifizetések, a magyar növekedés is hirtelen megbicsaklott, tehát elképesztő infúzión tartott gazdaságot hoztak önök létre. Ez még akkor is igaz, ha Csepreghy államtitkár úr jogosan szólt közbe, hogy több száz milliárdnyi hazai költségvetési forrásb ól elkülönített infrastrukturális beruházásra nyílt tér és lehetőség, de ettől még a beruházási ráta vizsgálata alapján, a termelékenységi mutatók romlása alapján azt kell feltételeznünk, hogy a magyar gazdaság ezen infúzió nélkül jelen formájában nem tud a saját lábára állva működni, bárcsak tudna. Adott esetben, hogy adjak tippeket, egy állami hátterű otthonteremtési és bérlakásépítési program pár tíz milliárd forintból elkezdhető lenne nemcsak a CSOKosok számára, és nem NOKkal, állami pilótajátékkal és egyebekkel, hanem valódi bérlakások tömegét létrehozva, a hazai erőforrásoknak, a hazai építőiparnak megrendelési volument biztosítva, bizony lennének lehetőségek. De azt is láthatjuk, hogy az igazán nagy összegek, amelyek az érintett költségvetési ciklus ban 2008 második felétől tudtak érkezni, hasznosulásuk tekintetében a világgazdasági válság miatt, mondjuk azt, elhanyagolhatók voltak, a ’10es kormányváltáskor önök pedig nagyjából egy évet pazaroltak el a rendszer átállítására. Tehát azt mondhatjuk, hog y 2011től érdemes nagyjából az érintett költségvetési ciklus hasznosulását számolni. De hogy hány forintról van szó? A szocialisták azt mondanák erre, hogy mondjuk, húsz darab 4es metrót lehetne építeni belőle, ki sem számolom, hogy hány inkubátort, mert azzal szoktak még ugye példálózni. Mi azt mondjuk, hogy rengeteg értelmes beruházást lehetett volna felfuttatni. Államtitkár úrral itt van egy függő vitánk azt illetően, hogy az ideérkezett pályázati források közül mennyi csorgott vissza multicégeken vagy más közvetítőkön keresztül azon nyugateurópai érdekeltségekhez, akik állítólag föladják ezeket az összegeket, legyen szó útépítésekről vagy egy egyszerű kis vidéki pályázatról, ahol okostelefonokat szereznek be, és külföldi gyártókat gazdagítanak ezáltal . (20.50) Tehát látni kell, hogy amit érdemes lenne megvizsgálnunk, hogy történte minőségi munkahelyteremtés, történte hozzáadott értéktöbblet hosszú távon fennmaradó módon, milyen multiplikátor hatásokkal számolhatunk, és az ezzel kapcsolatos vizsgálato kat ez a kormányzat elszabotálta. Azt is láthatjuk, hogy kampányszerűen sok pályázati nyertes cég felvett ugyan embereket, de ez alig járt együtt új technológiák bevezetésével. A szabadalmak, minősített szabadalmak száma egyébként tökéletesen mutatja, hogy K+F területén ugyanez történt, a projektfinanszírozás megtörtént, ugyanakkor érdemi áttörés kutatásfejlesztés terén nem tapasztalható semmiféle statisztika alapján. Felvettek ugyan átmenetileg a kedvezményezettek több embert, de a szabadalmi bejelentések száma nem nőtt érzékelhető módon. EUs pénzek kapcsán két forgatókönyv fordulhat elő. Az egyik esetben azért vesznek fel cégek támogatásokat, mert ezek nélkül nem tudnának előrelépni és nem tudnának beruházásokat finanszírozni. A másik esetben pedig olyan ra költik, amire amúgy is költenének, de lehúzzák az uniós forrásokat annak érdekében, hogy még magasabb haszonkulccsal dolgozhassanak. Magyarországon rendre ez a második szcenárió valósult meg. És ami igazán elképesztő, hogy a magyarországi közbeszerzések esetében az érintett időszakot, a teljeset vizsgálva mintegy 3035 százalék volt azon kiírások, azon közbeszerzések aránya, ahol csak egyetlenegy induló volt, vagy mondjuk, a forma kedvéért kettő, de valójában egyféle háttérrel. Gyanús tehát, hogy ezeket eleve úgy írták ki, hogy csak egy cég, egy társaság, egy érdekeltségi kör,
