Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 28. hétfő (191. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
3011 Sajnos a nyílt pályázatos konstrukciók esetében sem sok kal kedvezőbb a helyzet. Felidézve a 2010 előtti, NFÜ által irányított és felügyelt rendszert, tényként tudjuk megállapítani, hogy ott a vonatkozó jogszabályokban előírt összesen 75 napos kiválasztási eljárást az intézményrendszer nagyjából képes volt beta rtani. A helyzet 2010 után fokozatosan és folyamatosan romlott. Jelenleg a benyújtott pályázatok értékelése több mint fél évet vesz igénybe, de van olyan támogatási konstrukció, amelynek a beadása lezárult február 29én, és a mai napig még egyetlen döntés sem született. Ha jól számolom, akkor ez éppen 9 hónap, ami 9szerese a jelenleg a jogszabályban meghatározott 30 napnak. Ezért is lenne fontos egyébként, amit szintén Lázár miniszter úr mondott, hogy a gyorsaságot kellene erősíteni, és ez egy fontos szemp ont lenne a pályázatoknál. Itt nem ezt tapasztaljuk. Amikor az év elején többen kifogásolták, hogy az értékelési rendszer lassú, az a válasz érkezett a kormányzat részéről, hogy mindez azért van, mert a régi rendszer értékelői szabotálják a munkát. Persze mindenkit megnyugtattak, hogy idén májusra felállításra kerül az új értékelő rendszer, ami mind szakértelmében, mind rátermettségében felülmúlja majd a régit, és minden úgy fog menni, mint a karikacsapás. A hónapok teltek, elmúlt a nyár, majd elmúlt az ősz is, de az új értékelő rendszer csak nem akart felállni. Lázár János miniszter úr éppen a múlt héten jelentette be, hogy immár 5 ezer új értékelőt regisztráltak az új rendszerben. Ehhez én csak forrón gratulálni tudok, de kénytelen vagyok feltenni a kérdés t: mit csináltak, csinálnak ezek a derék értékelők? Miért nem haladnak az ügyek? Ha már ilyen szép számmal összegyűltek, akkor miért nem képesek a közel egyéves lemaradást behozni? Dolgozik itt bárki egyáltalán? Korábban az irányító hatóságok konstrukciónk ént határozták meg azokat az alapvető követelményeket, amiknek minden értékelőnek meg kellett felelni. Ilyenek voltak: szakirányú végzettség, az adott területen eltöltött szakmai tapasztalat, s a többi; ezenkívül az NFÜ működésének időszakában rendszeresen tartottak képzést az értékelők számára az értékelésre kerülő konstrukció vonatkozásában. Ma erről még csak nem is hallani. Korábban voltak értékelők, akik az elosztási rendszerben dolgoztak, ezeket nevezték belső értékelőnek. Voltak olyanok, akik szerződö tt partnerei voltak az intézményrendszernek, ők voltak a külső értékelők. Az akkori gyakorlat szerint egy adott pályázatot egy belső és egy külső értékelő értékelt, a két értékelés összevezetésre került, s az értékelések közötti jelentős eltérések esetén h armadik értékelőt kértek fel. Mindez belefért akkoriban a 75 napos határidőbe. Az intézményrendszer permanens átalakításában a belső értékelésre alkalmas, tapasztalt munkaerőt elüldözték, ezért az értékelési feladatok ellátására egyre több külső értékelő k erült bevonásra. Az értékelők rendszerének átalakítása tehát valójában nem más, mint a teljesen elhibázott intézményi átalakítások miatt vált égető problémává. Az értékelési rendszer átalakításának elsődleges okaként a kormányzat a korrupciót jelölte meg. A korrupciót nem az egyszerű ügyintézők vagy alsó szintű vezetők körében kell keresni. (20.20) Korábban sem az ügyintézők vették a bátorságot maguknak, hogy arra nem jogosultakat részesítsenek előnyben, kiemelt eljárás keretében tömjék meg a haverok zseb eit, hanem a felettük álló politikai vezetők. Az MSZPSZDSZkormányok idején is megvoltak azok a korifeusok, akik úgymond leszóltak a hivatalokba, hogy menjenek a dolgok. Ezeket az ügyeket mára már elfeledtük, mert a Fideszkormányok nem voltak érdekeltek abban, hogy feltárják azokat, sőt a felső és legfelsőbb politikai szintről történő leszólogatások rendszere a fideszes irányítás alatt teljesedett ki igazán. Tisztelt Képviselőtársaim! Önök szerint a felcsúti kisvasútprojektet egy épeszű értékelő valódi tu risztikai fejlesztésnek minősítette volna, és mint ilyet támogatásra javasol jószántából? Ugye, valamennyien egyetértünk abban, hogy valószínűleg nem. Az állami értékelők rendszerében a szakmaiság teljesen elsikkad, azonban az utasításra történő, kritika n élküli végrehajtás megerősödik. Egy olyan állami alkalmazott, aki egzisztenciálisan függ az állásától és a napi nyolctíz óra mellett értékelési feladatokat végez, meg fogja tagadni a felettese kérését az adott pályázat értékelése során?
