Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 28. hétfő (191. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - DR. RÁKOSSY BALÁZS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2971 vissza nem térítendő források, hitelgarancia kombinált termékek, illetve a kockázati tőkeb efektetés keretében több mint háromszor ekkora forrás fog rendelkezésre állni. Manninger képviselő úr felszólalására szeretnék reagálni, mégpedig azokról az operatív programokról néhány szót ejteni, amelyek elsőrangúan és elsőrendűen gazdaságfejlesztési te rmészetűek, és a magyar gazdaság versenyképességét kívánják erősíteni. Ebben a körben szeretném röviden, zárójelesen megjegyezni azt, ami itt már ugyancsak citálásra került, a portfólió számítása, miszerint az a célkitűzésünk, hogy a gazdaságfejlesztés ará nya a 60 százalékot nem fogja elérni - ezt vissza kell utasítanom, és meg kell hogy világítsam annak a hátterét, hogy ez miért nem igaz, és miért alaposak a várakozásaink a tekintetben, hogy a 60 százalékot teljesíteni fogjuk a ciklus végén. Mégpedig azért , mert egy rendkívül bonyolult tervezési és számítási módról van szó, tehát miután ezek a pénzek, az európai uniós fejlesztési források az európai uniós szabályok által rendkívül erősen meghatározottak - egyrészt meghatározottak a tervezés időszakában, hog y ezeket a pénzeket pontosan milyen intézményrendszerben, hogyan kell felhasználni, majd utána a felhasználásuk, a végrehajtásuk módja is sok feltételhez, célhoz kötött , tehát sok esetben a magyar kormány keze is jelentősen meg van kötve, és nem tudjuk e zeket a pénzeket akár normatív módon, ahogy itt az LMP frakcióvezetőjétől elhangzott, akár más tekintetben szabadon felhasználhatóvá tenni a gazdaság szereplői számára. Tehát ez így van a tervezés időszaka során is, hogy úgynevezett tematikus célok vannak az Európai Unióban. Pontosan 11 tematikus célt határoz meg az Európai Bizottság, amelyeket figyelembe véve kell meghatároznunk azt, hogy a forrásokat hogy használjuk fel. Tehát Magyarország elhatározta, hogy a 12 000 milliárd forintot 10 operatív program k eretében fogja felhasználni. Majd ezt követően ezen 11 tematikus cél között, amelyek azt a célirányt határozzák meg, hogy ezeket a pénzeket hogy kell felhasználni, vannak olyanok, amelyek gazdaságfejlesztési tartalmúak, és vannak olyanok, amelyek ettől val amennyire távolabb állnak. Egyébként eleve van itt egy módszertani vita arról, hogy mit tekintünk gazdaságfejlesztésnek, mit tekintünk közvetlen gazdaságfejlesztésnek. Ilyen viták vannak a magyar tudományos életben is, de a kormányon belül is, hogy adott e setben egy főtérkövezést most gazdaságfejlesztési célú befektetésnek tartunke vagy nem. Egy ilyen jellegű befektetés is mindenképpen növeli a GDPt, munkahelyet teremt, tehát valamilyen szinten gazdaságfejlesztésnek lehet tekinteni. De visszatérve a 11 te matikus célhoz, ezen 11 tematikus cél nagy része gazdaságfejlesztési célú, egy kis része pedig nem, de nyilvánvalóan ezeknek is van gazdaságfejlesztési kapcsolódása. Tehát amikor a magyar kormány tervezte a 10 operatív programot, akkor ezt a 11 tematikus c élt besorolta minden egyes operatív programhoz, és az operatív programok tartalmát a tematikus célok alapján határozta meg. És ebből alakul ki az, hogy a várakozásaink szerint a fejlesztési ciklus végére azon gazdaságfejlesztési tartalmú operatív programok , amelyek a megfelelő tematikus célokat foglalják magukba, a ciklus végén 5960 százalékos gazdaságfejlesztési tartalmat fognak biztosítani az európai uniós pénzek felhasználásában. És akkor itt kanyarodnék rá Manninger képviselő úr felszólalására, hiszen három olyan operatív programunk van, amely a tematikus célok besorolása alapján elsőrendűen gazdaságfejlesztési tartalmú. Ez a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program, a GINOP, a TOP, a területfejlesztési operatív program, illetve a versenyképes KözépMagyarország operatív program, a VEKOP. A GINOP több mint 2700 milliárd forint keretben teszi lehetővé kis- és középvállalkozások gazdaságfejlesztési, vállalkozásfejlesztési tartalmú fejlesztését és támogatását. Ebbe az operatív programba tartozik a z újraiparosítás finanszírozása, az innovációs versenyképesség és a foglalkoztatási célkitűzések elérése, a gazdasági növekedés, a gazdasági hatékonyság, korszerűsítés, innovációs potenciál növelése. És ezen operatív program kapcsán, amelyik ugyancsak, még egyszer hangsúlyoznám, 2700 milliárd forintos tervezési kerettel áll rendelkezésre a magyar gazdaság szereplőinek, egyébként még azt is hozzátenném, hogy ez az Európai Unióban a legnagyobb operatív programnak minősül, a legkomplexebb operatív programnak, hiszen nyolc különböző fiókból osztja
