Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 28. hétfő (191. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2955 De mit is láthatunk ezzel szemben a mostani hét év kapcsán? Hát azt, hogy reálértéken 4,5 százalékkal szűkült az Unió költségvetése. Ez először fordult elő a Közösség történetében, és a számunkra ebből a szempontból legfontosabb kohéziós alapok pedig 8,4 százalékkal csökkentek. A korrektség jegyében, hiszen elmondtam, hogy mindenképpen konstruktív hozzáállás fog minket je llemezni a mai vitanapon, azt el kell mondani, hogy a tárgyalások során a korábbihoz képest végül is egy jobb eredményt sikerült elérni. De az a sikerpropaganda, ami aztán a kormány részéről ezt követően elhangzott, egyáltalán nem állta meg a helyét, hisze n összességében a kohéziós források csökkenése miatt rosszul jöttünk ki ebből a folyamatból. Mi lenne a legfontosabb szempont a Jobbik álláspontja szerint az Európai Unióból érkező támogatások felhasználásával összefüggé sben? Az, hogy ez optimálisan történjen meg, és olyan célokra költsük ezeket a pénzeket, amelyek hosszú távon is képesek munkahelyeket teremteni és munkahelyeket megtartani, növelve ezáltal Magyarország versenyképességét. És döntő lenne az, hogy ezek az un iós források, ezek a fejlesztések megalapozzák azt, hogy Magyarország képes legyen ezek nélkül is megállni a lábán. Még mielőtt valaki félreértene, tisztelt képviselőtársaim, itt csak arra szeretnék utalni, hogy lehetséges, hogy a következő hétéves időszak ban már nem is fognak rendelkezésre állni ilyen források, kohéziós források, de az biztos, hogy az eddigi tendencia abba az irányba mutat, hogy ezek mindenképpen csökkenni fognak, ezt kellene tehát a szemünk előtt tartani akkor, amikor a fejlesztésekről dö ntünk. A korrupció pedig továbbra is magas a pályázatok terén. Azt tapasztalhattuk az elmúlt években is, hogy a támogatások jelentős része a haveroknál köt ki. Változtatni is kellett brüsszeli jelzésre a döntéshozatal menetén. És amit én még nagyon aggályo snak tartok, az az, hogy a kis és közepes méretű vállalkozásokat érik leginkább e szankciók Magyarországon. Sokszor panaszkodnak arra a kkvszektor szereplői, hogy lényegében ellehetetlenítik a működésüket, közben pedig a másik oldalról azok a haveri cégek , amelyek ezer szállal kötődnek a kormányhoz és a Fideszhez, nem ütik meg ilyen módon a bokájukat, ők tudnak érdemben részesülni a forrásokból. Kiemelt projektek kérdése, hiszen erről is esett szó: valóban, kis híján 50 százalék ennek aránya, azoknak a pro jekteknek az aránya, ahol lényegében verseny nélkül kerül sor a döntésre. Mondanom sem kell, hogy a túlárazásnak és a korrupciónak az esélyét ez milyen módon növeli. Emiatt aztán azon sem kell csodálkoznunk, hogy az OLAF, vagyis az Európai Csalás Elleni Hi vatal feketelistáin Magyarország sajnos előkelő helyen szerepel. De arról is érdemes néhány szót ejteni, hogy mi is a helyzet abból a szempontból, hogy mely települések tudnak hozzájutni ezekhez a támogatásokhoz. Látni lehet azt, hogy azokba a falvakba és városokba, amelyek nem kormánypárti településvezetővel rendelkeznek, jóval kevesebb európai uniós forrás jut, egészen konkrétan olyan településeken, ahol független vagy más színezetű polgármester vezeti a falut vagy várost, oda kevesebb, mint fele jut az U nióból érkező támogatásoknak. Ez volt egyébként korábban is a tendencia a szocialisták alatt, de ugyanez maradt az önök kormányzása idején is. Utaltam már azokra az alapvető jogszabályi változásokra, amelyeket meg kellett tenniük Brüsszel jelzéseit követőe n. Igen, ezek fontosak és indokoltak voltak, de miért csak most került ezekre sor? - kérdezem itt államtitkár asszonytól, államtitkár úrtól. Mi az a szempont még, amit szintén nem láttunk érvényesülni az elmúlt évek során? Az átláthatóság, a transzparencia elve. Hiszen valóban bizonyos változás történt abból a szempontból, miután én magam is az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság alelnökeként felvetettem azt, hogy kapjunk folyamatosan tájékoztatást az európai uniós támogatás felhasználásáról, hogy m ost már ez bizonyos időközönként megtörténik, de sokkal részletesebben kellene megtenni, hogy láthassuk azt, hogy milyen célokra kerülnek ezek a pénzek felhasználásra. Egy rendszeres beszámolót szeretnénk, legalább bizottsági szinten, és legyen köztünk egy érdemi párbeszéd ebből a szempontból. Ezt kérem, elsősorban a Miniszterelnökség irányába szeretném ezt jelezni.
