Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 28. hétfő (191. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2945 rendszere, amely azonnali beavatkozást igényelt. Ahogy a mini szter úr említette az imént, még maga az Európai Bizottság is azt gondolta, még 2013ban is, hogy a rendelkezésre álló forrásoknak legfeljebb 65 százalékát fogja tudni majd lehívni Magyarország. Ez azt jelentette volna, hogy valóban a vesztesei lettünk vol na ennek a fejlesztési ciklusnak, tehát nettó befizetőként többet áldoztunk volna a közösség oltárán, mint amennyi forrást, támogatást le tudtunk volna hívni, amelyekből olyan fontos és a magyar társadalom számára elengedhetetlen beruházásokat tudtunk voln a megvalósítani, mint amilyenek az infrastrukturális fejlesztések, mint amilyen a vízbázis védelme vagy éppen a környezetvédelmi feladatok. Arról nem beszélve, hogy a forráselosztásban eleve alapvető problémát okozott, hogy maga a vállalkozásélénkítés, a v állalkozásfejlesztés, a hazai kis- és középvállalkozások rendszerének az erősítése, illetve a magyarországi beruházásösztönzés kellett volna, hogy az uniós forráselosztás elsődleges célja legyen, hiszen Magyarország 2010ben igen súlyos munkanélküliségi pr oblémával küzdött, a munkanélküliségi mutatónk 10 százalék fölött volt. Magyarországon sok százezer ember élt abban a kilátástalan helyzetben, hogy fogalma se volt arról, hogy egyáltalán talále magának munkának, olyan tisztességes munkát, amiből a családj át is el tudja majd tartani. Az előző rendszernek szintén nagy hibája volt, tehát mindamellett, ahogy a miniszter úr is kiemelte, hogy mindösszesen 1416 százalékot szánt gazdaságfejlesztési intézkedésekre, amellett súlyos problémája volt, hogy egyébként o lyan területeken is pályázatírásra kötelezte az állami szervezeteket, az önkormányzatokat, ahol erre semmi szükség nem lett volna. Hiszen olyan derogációs kötelezettségei voltak az országnak, például az ivóvízjavító programoknál vagy a szennyvízcsatornázás és tisztítás feladatrendszerénél, ahol nem volt mérlegelési lehetőség. Pontosan, előre tudta a kormány, hogy mely településeknek milyen típusú beruházásokat kell egyébként az uniós kötelezettségvállalás alapján teljesíteni. Tehát teljesen felesleges volt egy olyan pályázati rendszert kialakítani ezeknél a pályázatoknál, ahol a teljes forrásmennyiségnek 1517 százalékát elvitték a pályázatírók, a projektmenedzserek - sőt, volt olyan eset, ahol ez a 20 százalékot is meghaladta , ahelyett, hogy ezt az össze get is magára az infrastrukturális fejlesztésre, beruházásra tudták volna fordítani. Ezeket a tapasztalatokat alapul véve az új elosztási rendszer teljesen más struktúrában működik, sokkal gyorsabb, sokkal egyszerűbb döntéshozatali menet lesz, és magának a pályázónak is sokkal könnyebb lehetősége lesz arra, hogy akár segítség nélkül meg tudja írni ezeket a pályázatokat, és be tudja nyújtani. Tehát a korábbi pályázati rendszer olyan adminisztrációs kötelezettségeket rótt az önkormányzatokra, ami gyakorlatila g elképzelhetetlenné tette, hogy külső segítség nélkül, saját tudásuk és felkészültségük alapján tudjanak beadni pályázatokat, hiszen olyan tömeges anyagokat kellett legyártaniuk, olyan bonyolult pályázati rendszerben kellett adatlapokat kitölteniük, amik megnehezítették azt, hogy ezeket a pályázatokat egyáltalán be tudják nyújtani. Mi azt gondoljuk, hogy ha ezen érdemben tudunk javítani, márpedig a mostani kiírási rendszer azt jelenti, hogy határozottan könnyebb és egyszerűbb lesz a pályázati menetrend, ak kor ezzel az önkormányzatok nagy része saját maga meg tudja majd oldani ezeket a feladatokat, és olyan pályázatokat fog tudni beadni, amik érdemben segítik a helyi vállalkozások, a lakosság életkörülményeit, illetve működési lehetőségét. Illetve maguk a me gyék kaptak egy olyan feladatot, amelyben a kistelepülések számára konkrét segítséget tudnak nyújtani annak érdekében, hogy területi operatív programok keretében az adott megyének allokált források felhasználása a lehető leghatékonyabb módon meg tudjon tör ténni. Azt gondolom, hogy a számok önmagukért beszélnek. Azoknak az ambiciózus terveknek, amiket a kormány megfogalmazott ezen a téren, egyetlen célja van: minél több magyar vállalkozás, minél több magyar önkormányzat és ezen keresztül minél több magyar po lgár javára tudjuk ezeket a forrásokat felhasználni, és be tudjuk mutatni az Európai Uniónak is azt, hogy azoknak a terveknek a megvalósítására, amelyeket velük egyeztetett módon megfogalmaztunk, kész és képes is a magyar kormány.
