Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 28. hétfő (191. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
2942 fönntartott, központosított intézményrendszer ossza a pénzt, amire a végrehajtó hatalomnak vagy a törvényhozó hatalomnak nemzeti oldalról semmilyen befolyása nincs. (15.00) Tehát az Európai Bizottság célja az, hogyha lesz pénzt 2020 után, azt ne a magyar kormány vagy ne a nemzeti kormányok osszák, ne a törvényhozás ossza, ne a különböző nemzeti érdekképviseletek próbálják ezt befolyásolni, hanem egy Brüsszel által fönntartott és irányított, nem nemzeti, hanem integratív működési rendet képviselő intézményi struktúra legyen Magyarországon. Tehát a Magya rországon szolgálatot teljesítő pénzosztó szervezeteknek nem a magyar kormány a gazdája végső soron, és nem a magyar kormány hozza a döntéseket, hanem az Európai Bizottság. Most egy kényes egyensúly van az Európai Bizottság tá rsadalompolitikai céljai, az Európai Unió céljai és a magyar intézményrendszer, a végrehajtó hatalom által működtetett intézményrendszer működésében. Egy fékek, ellensúlyok, egyeztetési mechanizmus, konstruktív dialógus, vita, elszámolási vita, majd megegy ezés a vita végén, ez ma a metódus. Ezt akarják egyszerűsíteni, mondván azt, hogy a nemzetek kezéből kiveszik a pénz fölhasználását, és ezt központosítani fogják. A célokról megegyeznek, a végrehajtást azonban nem bízzák az országokra. Ezért nem mindegy, h ogy milyen mutatókkal vágunk ebbe bele. Azt szeretném elmondani önöknek, amire már egyszer felhívtam a figyelmet ebben a Házban, és most is megteszem, hogy Magyarország mutatóit csak az Európai Bizottság számai szerint lehet nézni, nem találtam olyan tanul mányt - és itt megnéztem az összes, Soros György által fönntartott transzparenciavédő szervezetet is , amely empirikus számokra alapulna. Miután az Európai Bizottság adja a pénzt, az ő számaikból érdemes dolgozni, csak így van értelme a dolognak. Mikor mo ndja az Európai Bizottság azt, hogy probléma lehet a pénz kiosztásával? Abban az esetben, ha nincs verseny, ha nincs versenyeztetés, nem a jó gazda módjára használja föl a pénzt az ország. Ugye, itt jön be az a közbeszerzési vita - és itt már nagyon a szab ályozások alsó rétegeiben vagyunk , hogy vajon egy kiírt közbeszerzési pályázatra hányan pályáznak. Itt jön be az egyajánlatos eljárások vagy többajánlatos eljárások aránya. Azt szeretném elmondani önöknek, hogy KözépEurópában mindenhol ugyanannyi az ará ny, mint Magyarországon. Tehát KözépEurópa tucatnyi országában, amelyek kohéziós országok, mindenhol ugyanazok a jelenségek vannak. Egyharmada körülbelül egyajánlattevős pályázat, és körülbelül 20 százalékánál pedig nem folytattak tendert, nem folytattak nyílt versenyt, hanem nemzeti körben vagy verseny nélkül osztották ki a pénzt. És ez az arány mindenhol ugyanannyi, ugyanannyi Lengyelországban, ugyanannyi Csehországban, ugyanannyi Szlovéniában, ugyannyi Romániában, és ugyanannyi a Baltikumban is. Ezt csa k azért mondom el, hogy amikor azzal vádolják meg a kormányt, hogy itt korrupciós folyamatok vannak, itt ugyanazokkal a társadalmi problémákkal küzd minden középeurópai ország. És szeretném elmondani azt is, hogy a 2016os audit szerint Magyarország számai jelentősen javulnak, csökken az egyajánlatos eljárásoknak a száma, ez követhető a nagy közbeszerzési eljárásokon hathét pályázóval, és csökken azon eljárások száma, amelyek ki vannak vonva a nyílt verseny alól. Nő a nyílt versenyes eljárások száma, csökk en az az állami érdek, ami adott esetben ezt szükségessé tenné. A beszámoló talán e vonatkozásban is tartalmaz számokat, de nagyjából ezek az arányok vannak. Ezt csak azért mondtam ilyen részletesen el, mert a pénzfölhasználás szabályossága az intézményren dszeren belül egy nagyon fontos és nagyon lényeges kérdés. És természetesen zéró tolerancia van, ami a korrupciót illeti. Ez azt jelenti, hogy nemcsak önöktől várom el, hogy büntetőfeljelentést tegyenek, amennyiben visszaélést tapasztalnak, hanem a kollégá im számára is ezt az egyértelmű és világos utasítást adtam most és az elmúlt időszakban is. Lényegében minden ügyet, minden bejelentést folyamatosan kivizsgálunk. Nagyon beszédes a közbeszerzési eljárásokban az a szám, hogy a magyar költségvetésnek a 2010 és 2016 közötti időszakban hány százalékban kellett helytállnia az európai költségvetés helyett. Elmagyarázom röviden, hogy miről van szó. Ha az Európai Bizottság az önök följelentése alapján - mert ugye, Magyarországról érkeznek a följelentések - megkifo gásol egy számlát, mondván, hogy
