Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 28. hétfő (191. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
2940 A közigazgatásfejlesztésre fordítunk 290 milliárdot. Ennek a nagy része, körülbelül 160 milliárd megy olyan informatikai fejlesztésekre, amelynek az a feladata, hogy a területi közigazgatás és a központi kö zigazgatás területén az ügyfeleket kiszolgálja, és végre legyen Magyarországon olyan ügyintézési lehetőség, hogy a választópolgár elektronikusan, otthonról közvetlenül a hivatallal kapcsolatba lépve minél több ügyet el tudjon intézni, egyrészt; másrészről pedig a háromszázféle vagy többezerféle fölhasználási eszköz a közigazgatásban az informatika segítségével megszűnjön. 1200 milliárdot kapnak a megyék, illetve a megyei jogú városok közösen, ami egy újítása volt a programnak, hogy területileg is megpróbál lehetőséget biztosítani, de mindenhol ragaszkodik a gazdaságfejlesztéshez. Tehát a megyék és a megyei jogú városok csak gazdaságfejlesztésre fordíthatják döntő mértékben ezt a pénzt. Ezen volt a legnagyobb vita, hiszen a városok és a községek törekvése, ho gy ezeket a forrásokat kieső önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolt fejlesztésekre fordítsák. A kormány célja - és ez egy folyamatos egyensúlykeresés , hogy ezek a beruházások, még akkor is, ha önkormányzati feladatot látnak el, mégiscsak a helyi vállal kozásokhoz kapcsolódjanak. Azt a célt, hogy ezt az 1200 milliárd forintot az önkormányzatok kiosszák a helyi vállalkozók között, nem tudtuk teljesíteni, ezt az Európai Bizottság nem engedélyezte, ezt a célt közvetve vagy közvetlenül különböző munkaerőprogr amokon keresztül például vagy köznevelési infrastruktúra felújításán keresztül lehet a vállalkozások, a helyi vállalkozások érdekébe állítani. A középmagyarországi régió nem nyertese ennek a fejlesztési ciklusnak, hiszen Pest megye és Érd kiesik ebből a k örből, tehát a megyei jogú városok közül nincs csak 22 megyei jogú város a programban, és nincs benne minden megye, csak 18 megye, hiszen Pest megyének a kormány megnyitott egy 80 milliárd forintos keretet azoknak a veszteségeknek a kompenzálására, amiket az EUs kasszában elszenvednek. Pest megye magyar történeti fejlődését tekintve jellemzően egy nagyon nehéz helyzetben lévő megye, mert miközben Budapest hasít, és miközben a megye néhány települése hasít, Pest megyében vannak látványosan leszakadó régiók, annak ellenére, hogy az egész térség területi besorolás alapján már közelebb van az Európai Unió átlagához, mint más települések. Vidékfejlesztésre 1294 milliárdot kaptunk, ebből 76 százalék, 982 milliárd került meghirdetésre. Összességben a magyar forrás okkal kiegészítve 8982 milliárddal számolhatunk, amiből 6746 milliárd került meghirdetésre november 21ig, ez a teljes keret 75 százaléka. Mi a cél? Az ambíció, hogy 2017 márciusára minden meg legyen hirdetve. Még az idén szeretnénk 1000 milliárd forintot meghirdeti pályázat keretében december 31ig. Itt szeretném elmondani, hogy megnézték a kollégáink, hogy 2007 és 2013 között időarányosan hogyan haladt előre a források fölhasználása. 2009es adat a matematikailag pontos, azt lehet mondani, hogy körülbelül 5560 százalék került kiírásra a mostani 75 százalékkal szemben. Tehát egy dolgot bizton állíthatunk: most a források kiírása, a pályázatok kiírása sokkal gyorsabban halad, mint haladt 2007 és 2013 között. Ez egy nagyon fontos változás, ráadásul úgy, hogy a pályázatok kiírása előtt folyamatos társadalmi kontroll van, a különböző érdekképviseletekkel folyamatos egyeztetés zajlik a pályázatok témáját illetően. Közvetlen befolyásolási, transzparens befolyásolási lehetőséget biztosítottunk arra, hogy mire írju nk ki pályázatokat, mert a kormány elvárása egyrészről, hogy gyorsan legyenek kiírva a források, hiszen a gazdaságnak erre mindenképpen szüksége van, és a növekedést kell erőltetni láthatóan. Magyarország fölzárkózáshoz nem elég a 2 százalékos gazdasági nö vekedés, 45 százalékos tartós gazdasági növekedés kellene. Ehhez szükség van az európai uniós források fölgyorsítására is. Ez az egyik cél. A másik, hogy a célközönségnek megfeleljenek ezek a pályázatok. 2007 és 2013 között előfordult az, hogy nem volt me gfelelő mennyiségű és minőségű pályázat, ehhez képest a vidékfejlesztési pályázatoknál vagy a GINOPos pályázatoknál - a TOPos pályázatok nem jönnek itt szóba, mert azok eleve címkézve vannak, idézőjelbe téve, hiszen a 22 megyei jogú város és a 18 megye a címzettje , tehát mondjuk, a gazdasági programnál, illetve a vidékfejlesztési programnál minimum háromszoros a túljelentkezés. Tehát a megjelent forrásokra minimum háromszoros a túljelentkezés, ami azt jelenti, hogy a források jó helyre találnak. Tehát v alóban a kkvnak - és a
