Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A munkaerőhiány okairól és a szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
2847 leegyszerűsítve - azt hiszem, a képviselő asszonytól hangzott el az összeszerelő üzem típusú dolog , hogy egy multinacionális c ég mennyire nem összeszerelő üzem Magyarországon ma már, sőt, a világon sehol sem, meg kell nézni egy ilyet. A képviselő úr említett egy jászfényszarui céget, ez a ThyssenKrupp Presta cége. Ez azért tanulságos történet, mert ezt is le lehetne egyébként öss zeszerelőüzemezni; csak azért, hogy hogy is jött létre ez a cég, és akkor mondok más példákat is. ’98ban a ThyssenKrupp a Műszaki Egyetemen megjelent, mert volt egy ötlet a Műszaki Egyetem, egy elektromos kormányzásos történet, amiből az lett aztán, hogy a Műszaki Egyetemen létrehoztak egy céget, ebből a cégből lett egy kutatásfejlesztő cég, amit aztán utána ők átvettek 500 fejlesztőmérnökkel. Utána ennek az 500 fejlesztőmérnökös társaságnak az eredményeit fogják most gyártani Jászfényszarun. A multinacio nális cégek jelentős része egyébként ma már Magyarországon ilyen. Ha megnézzük ugyanezt, mondjuk, a Boschnál, de meg lehet nézni, mondjuk, a Siemensnél is, hogy ne csak járműipari vállalatokról beszéljünk, ezek a vállalatok egyre inkább és egyre nagyobb mé rtékben kutatásfejlesztéssel foglalkozó szakembereket alkalmaznak. Ha megnézik, és ezek statisztikai adatok, hogy hogy néz ki, mondjuk, KözépKeletEurópában a K+F ráfordítások arányának változása, ezen belül különösen a vállalati, Magyarországon nő a le gnagyobb mértékben, ez ennek az eredménye. Az, hogy aztán a multinacionális cégeknek milyen a hatásuk a beszállítóikra vagy a magyar vállalatokra, az pedig egy másik fajta hatást jelent. Ezek a cégek egyre inkább azt akarják, hogy az itteni beszállítóik n e csak az általuk előállított rajzok alapján gyártsanak valamit, hanem legyen meg ez a képességük, legyen meg az a szakemberük, legyen meg az az eszközük, legyen meg az a szabadalmi lefedettségük, amivel ők egy magasabb hozzáadott értékű terméket tudnak el őállítani. Az, hogy Magyarországon hogy néz ki a magyar ipar hightech hozzáadott értéke, ha megnézik az OECD számait, ez valahol az első háromban van benne. Ez pont ebből az iparszerkezetből adódik. Ez azt is jelenti, hogy a magyarországi beszállítóknak is ugyanilyen magas műszaki hozzáadott értékű termelésük van. Tehát az a sötét kép, ami itt megjelent, az nem így van. Nem így van, és ez óhatatlanul egy lehetőséget jelent, olyannyira, hogy egyébként ezeknek a vállalatoknak a fejlesztőmérnökei nem mennek se hova, 23 százalékos fluktuációval működnek, és ehhez egyébként egy sor minden tartozik. Itt nyilván a kormány a programjain keresztül minden ilyet támogat, főleg a magyar tulajdonú kkvk fejlesztő tevékenységét. Ezért változtattuk meg az egyetemen a PhDk épzés rendszerét. Az az említett 700 milliárd forint, amit itt elhangzott, amit a kormány el fog költeni kutatásfejlesztésre, innovációra, ennek jelentős része pont a magyar tulajdonú kkvk képességeinek javítására fog szolgálni. Úgyhogy azt szeretném csa k egy kicsit más megvilágításba helyezni, hogy ez a sötét kép, ami itt felfestésre került, nem így van. Ezeknek a cégeknek megvan a saját szerepük. Most arról ne is beszéljünk egyébként, hogy mondjuk, a CSRrendszerükön belül, tehát a corporate social re sponsibility rendszerükön belül milyen módon járulnak hozzá, mondjuk, a környezetük fejlődéséhez. Legyen ez, mondjuk, a duális képzés, ami nem egyszerű dolog, középfokú vagy felsőfokú képzés. Ez nagyon sok pénzbe kerül, és egyébként ezt ők teszik, meg tesz i sok mindenki más, azon túl, hogy fejlesztik a saját beszállítóikat, és egyébként részt vállalnak a közösség életéből. Van néhány példa, például az említett GBil. Ha a képviselő úr itt lenne, akkor elmondanám, de annyira nem érdekes, hogy mi is történt o tt, miért ment el a GBil egy másik országba. Meg vannak olyan példák, akik visszajönnek, mondjuk, Indiából meg Kínából, és Magyarországra hozzák a gyártásukat. Tehát összetett a dolog. Egy dolog biztos: ezeknek a cégeknek megvan a saját szerepük, és ezt h asználni kell arra, hogy egyébként a saját gazdaságunkat pedig tudjuk fejleszteni. Azt gondolom, hogy a kormány ebben mindent megtesz.
