Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A munkaerőhiány okairól és a szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - TELEKI LÁSZLÓ (MSZP):
2844 munkája ne lett volna ott, és lehetne sorolni, hogy mi mindenben vettek részt. Tehát ha erre a népcsoportra ma valaki azt mondja, hogy ingyenélők, és nem akarnak dolgozni, akkor meg kell vizsgálni mind a két oldanak a lényegét, hogy miért nem. (22.30) Meg kell vizsgálni a zt, hogy valóban akarnak vagy nem akarnak dolgozni, vagy csak a lehetőségeket nem úgy kapták meg az elmúlt 2530 évben, mint ahogy meg kellett volna kapni. Néhány számot hadd mondjak még a 90 százalékon kívül. 70 százaléka elvégezte az általános iskola nyo lc osztályát a rendszerváltás előtt, 30 százaléka szakmunkástanulónak állt, és el is végezte a szakmunkásiskolát. 30 százaléka, még egyszer mondom, nagyon fontos szám. 2 százaléka érettségizett le. Igaz, hogy a felsőfokú végzettséget nem lehetett mérni. Ma ezzel szemben, ha megnézzük a statisztikai adatokat és összerakjuk, akkor azt lehet mondani, hogy a foglalkoztatási helyzete a magyarországi romáknak: 70 százaléka nem dolgozik az aktív roma közösségből. Még egyszer mondom, 70 százaléka nem dolgozik. Azt gondolom, ez mindenképpen azt jelzi, hogy valami nagyon nagy baj van, mert a 90 százaléka tudott dolgozni akkor, amikor a rendszerváltás volt, ma pedig 70 százaléka nem dolgozik a magyarországi romáknak. Ezt nem én mondom, hanem a Központi Statisztikai Hiv atal adataiból merítem. Hozzáteszem, a nem roma lakosságnak mindösszesen 40 százaléka az, aki nem dolgozik és nem vállalt munkát. A férfiak esetében ez még rosszabb, több mint 71 százaléka nem tud dolgozni, és a nők aránya pedig 58 százalék azon a bizonyos 65 százalékon belül. Tehát ebből is látszik az, hogy valami nagyon nincs rendben, mert amikor a romák foglalkoztatásáról beszélünk, akkor nem látjuk azt a ténysort, ami alapján el tudnának menni. Igaz az, hogy az önök statisztikai adatai, amiket nagyon so kszor elmondanak, azokkal nagyon nehéz vitatkozni, csak azért lehet vele vitatkozni ennek ellenére, mert kozmetikázzák az adatokat. Akkor, amikor a foglalkoztatásról van szó, önök belesorolják a közfoglalkoztatást, ami nem baj, nagyon fontos, hogy a közfog lalkoztatás is egy olyan munka, amely lehetőséget biztosít arra, hogy akik nem láttak még munkahelyeket, azok mindenképpen tudjanak integrálódni a munka világához. Ez egy nagyon fontos szemlélet és fontos irány, enélkül nagyon nehezen lehetne reintegrálni a roma lakosságot a foglalkoztatásba. Tehát azt gondolom, hogy fontos ez. Viszont azt is kell tudniuk, hogy 45 százaléka az, aki közfoglalkoztatásban van ebből a bizonyos 65 százalékból. Tehát ez azt jelenti, hogy mindösszesen közel 20 százaléka az a roma közösség, aki akár a versenyszférában, akár pedig magánvállalkozóként tud tevékenykedni. Tehát ez azt jelenti, hogy semmi. És hogy ezeket az adatokat, hogy elmondtam, persze hozzá kell tenni azt, hogy miért is alakul ki nemcsak az önök kormányzási idejében , hanem a rendszerváltás óta volt egy folyamata, amit mindenképpen fontos megemlítenem, azt gondolom, mert akkor nem azt mondják, hogy politikai elfogultsággal próbálom megközelíteni a dolgokat. Ez azt jelenti magyarul, hogy a rendszerváltást követően az o ktatásra semmilyen szerepet nem fordítottak. Azért nehezen vitatkozom ma Cseresnyés államtitkár úrral, mert nagykanizsai polgármesterként a romaoktatásban azért segített, tehát ezért ő tudja, hogy miről van szó, remélem, mert ahol próbáltak meg adni, ott t örtént is valami. Történtek olyan dolgok, ahol a foglalkoztatás nem jelent olyan problémát, mint az ország más helyein. Tehát ebből adódóan én azt gondolom, hogy ha ő polgármesterként tudta, mi a dolga, akkor nagyon remélem, hogy a kormányzatnak is ad olya n irányvonalat és olyan kézfogót, amellyel tudja segíteni a magyarországi romák foglalkoztatási esélyeinek a növelését. Ha viszont tovább abba az irányba mennek, hogy az oktatásba nem fektetnek bele, akkor azt kell mondanom, hogy nagyon nagy a baj. Az elmú lt időszakban több kutatás is kijött, és a legfőbb kutatási anyag, amit az Európai Bizottság egyik részéről lehetett olvasni, az az, hogy rendszerszerűvé vált a magyarországi romák kirekesztése, rendszerszerűvé vált. Tudják, mit jelent ez? Ez nemcsak azt j elenti, hogy a foglalkoztatásban, hanem arról, amiről nagyon sokszor beszéltem a parlamentben, parlamenten kívül,
