Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A munkaerőhiány okairól és a szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - BODÓ SÁNDOR (Fidesz):
2839 nem nagyon szól a harang. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönjük szépen. Bodó Sándor képviselő úr, a Fidesz képviselője, parancsoljon! BODÓ SÁNDOR ( Fidesz ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisz telt Képviselőtársaim! A vitanap címe valóban a munkaerőhiány okai és a szükséges lépések. Első hallásra talán azt is mondhatnánk, hogy néhány évvel ezelőtt igencsak meglepődtünk volna és kevesen gondoltuk volna, hogy erről itt, az ország Házában szót kell váltanunk. De kell, mert a magyar társadalom is beszél róla, és ahogy CsengerZalán képviselőtársam említette azokat a bizonyos fogadóórákat, valóban néhány évvel ezelőtt még zömében azok jöttek, akik munkahelyet kerestek, ma pedig bizony már felbukkannak olyan vállalkozók is, akik azt mondják, hogy ők pedig munkaerőt keresnek. Természetesen ezek ismeretében is nagyon nagy hiba lenne, ha azt mondanánk, hogy csak most és egy pillanatnyi helyzetet értékelve kell ezzel a kérdéssel foglalkoznunk. Ahhoz, hogy r eálisak legyünk, elengedhetetlen, hogy egy kicsit az elmúlt időszakra is visszatekintsünk, és nézzünk valamiféle előremutatást is a munkánk során. Az előzmények ismerete, ahogy említettem, rendkívül fontos, és nyilván sokan sokféle szempontot fel tudnának sorolni, ami miatt ez a helyzet kialakulhatott De a munkaerőpiaci helyzet, a képzések milyensége, az eltérő társadalmi, természeti adottságok, az egyéni képességek és a javadalmazás szempontjából mindenképpen helytálló, hogy erről beszéljünk. Kétségtelen t ény, hogy a mai fiatalok, de talán az egész mai emberiség jócskán mobilabb, mint korábban volt, ezért nyilván nem is tehetünk szemrehányást, és nem is teszünk. (22.10) Teljesen új szakmák is megjelentek, olyanok, amelyekre tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy egész Európában bárhol, bármikor piacképesek lehetnek. Nyilván ez is egy óriási csábítás. Az iskolarendszerben is egyébként az a pozitív hatás, hogy többen választották a felsőfokú képzéseket, valamilyen szinten magában hordozta azt, hogy kevesebb le tt a szakmunkás, kevesebben tanulták azokat a bizonyos szakmákat, amiről képviselőtársam is szólt az előbb. És hát országos szinten is jelentős eltérések vannak, hiszen például a választókörzetünkben, Hajdúszoboszlón egészen mások a keresett szakmák, mint mondjuk, környezetében, nem is távol tőle, egy agrárjellegű településen. Mások az egyéni képességek, a fiatalok több évig járnak iskolába, és hát eljutva az egyik legfontosabb szempontig, valóban mások a javadalmazási elvárások is. A munkájáért mindenki pé nzt vár, minél több jövedelmet, és ebben a több jövedelemben, ettől a több jövedelemtől várja a boldogulást, így aztán mindenképpen konkrét számadatokat is látnunk kell, hogy hogyan és miképpen haladtunk ezen a területen. Az első a szegénységben élők számá nak alakulása. Szerintem egy abszolút korrekt definíció, hiszen 2012ben 3,1 millió fő élt szegénységben, míg 2014ben 2,5 millió. Hangsúlyozom, ez is nagyon sok. A csökkenés viszonylag egyszerű matematika, 663 ezer fő, azért ez igen jelentős létszám. A be soroláshoz természetesen egy egész Európában használatos szempontsort vesz figyelembe a statisztika, és azt gondolom, hogy annak nem belemenve részleteibe, de ez mindenképpen hiteles kell hogy legyen mindannyiunk számára. A következő szempont a javadalmazá s kapcsán a minimálbér alakulása, hiszen az elmúlt időszakban 51 százalékkal, 31 500 forinttal emelkedett a minimálbér hat év alatt, 2010ben 73 500 forint volt, míg 2016ban pedig 111 ezer forint. És hát napi tény, hallottuk a mai nap során is, hogy az em elés és az emelkedés folytatódni fog.
