Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A munkaerőhiány okairól és a szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik):
2822 Itt már többször elhangzott, több képviselőtársam is említette azt az orbáni filozófiát vagy azt az orbáni gazdaságmar ketinget, amellyel önök külföldön Magyarországot marketingelik, és próbálják a külföldi tőkét idevonzani. Önök azt mondják, hogy Magyarországon olcsó, de jól képzett a munkaerő, és a kormány áldásos tevékenységének eredményeképpen a munka törvénykönyve is kellőképpen rugalmas, ergo kiszolgáltatja a magyar munkaerőt az itt megtelepedett multinacionális vállalatoknak, adókedvezmények garmadáját nyújtjuk az itt megtelepedett multiknak, és még állami támogatást is nyújtunk, soksok milliárdot, hogy az itt megte lepedett multinacionális vállalatok munkahelyeket teremtsenek, és stratégiai partnerség köttetik velük, hogyha megjelennek itt, a magyar piacon. A korrupció ugyancsak egy olyan tényező, amely soha nem látott magaslatokat ért el az önök kormányzása alatt. A z európai uniós forrásoknak az elosztása, a közbeszerzések terén a korrupciós mechanizmus tökéletesen működik, ezt önök csúcsra járatták. Nem az számít ma Magyarországon, hogy ki mit tud, mire képes, hanem az, hogy a hatalommal éppen milyen viszonyt gyakor ol. Mit lehet tenni, tisztelt képviselőtársaim? Mert azért nem teljesen reménytelen a helyzet, és tennivaló, az lenne rengeteg és számos. Annak érdekében, hogy egy értelmes és szakmai vitát tudjunk folytatni egy olyan kérdésben, mint amiről itt most is bes zélünk, nagyon jó lenne első lépésként azt megfogalmazni, hogy nem áltatjuk önmagunkat, nem csapjuk be önmagunkat rossz statisztikával és rossz adatokkal. Itt ugyanis egyfajta számháború zajlik, és minthogyha két különböző nyelvet beszélnénk. Nagyon jó len ne elérni azt, hogy letérjünk erről a vakvágányról, és a statisztikai mérőszámoknak a reformját végrehajtsuk, hiszen láthatjuk azt, hogy alapvetően másképp interpretáljuk azokat a számokat, amelyeket adott esetben a KSH kimutat. A jelenlegi számok rosszak, nem tükrözik a magyar gazdaság jelenlegi állapotát. A magyar gazdaságot GDPben mérni egy teljes tévedés és egy közgazdasági abszurd. Lehet, hogy Németország, az Amerikai Egyesült Államok vagy NagyBritannia gazdaságának a teljesítményét jól méri a GDP mu tatója, de a magyarét egészen biztos, hogy nem, ugyanis egy nyitott gazdaságról van szó (Font Sándor: Ilyen nincs!) , amelyben… (Font Sándor: A közgazdaság, az tudomány!) amelyben… (Font Sándor: Az nem lehet, hogy az egyiket jól méri, a másikat meg nem, az a helyzet!) Magyarázza már el nekem, tisztelt képviselőtársam, meg fogom hallgatni. (Font Sándor: A közgazdaságtan tudomány!) Köszönöm szépen. (Font Sándor közbeszól. - Gőgös Zoltán: Ezt te honnan tudod, Sanyi?) A GDP itt, Magyarországon leginkább azt méri , hogy itt, Magyarországon a földrajzilag itt, Magyarország területén található külföldi tőke mit teljesít, és nem a kis- és középvállalkozásoknak a teljesítménye mutatkozik meg, amit az elmúlt 26 évben tökéletesen tönkretettek. Ma a magyar gazdaságnak a t eljesítményét például a GNI, a bruttó nemzeti jövedelem sokkal inkább tükrözné. Úgyhogy jó lenne áttérni olyan mérőszámokra, amelyekben teljes egyetértés van, és amelyek a magyar gazdaságnak a valódi teljesítményét kimutatja. A foglalkoztatottság terén ugy ancsak jó lenne elmozdulni egy olyan irányba, amely azt mutatja, hogy az itteni kormányzatok vagy az itteni gazdaságpolitika a magyar munkaerőpiacon milyen teljesítményt nyújt. Az, hogy a közmunkásokat, illetve a Magyarországról nyugatra vándorolt embereke t a statisztikában feltüntetjük, és önök itt ezzel villognak, hogy hány munkahelyet teremtettek itt önök, nem piaci viszonyok között, hanem kizárólag kormányzati eszközökkel, az az önbecsapásnak a minősített esete. Na most, ami viszont a béreket és a bérek nek az alacsony mivoltát illeti, nagyon örülök annak, hogy végre elkezdtünk Magyarországon arról beszélni, hogy igen, kormányzati eszközökkel is közre lehet működni abban, hogy a magyar bérszínvonal emelkedjen és növekedjen, és igen, a minimálbéreknek a ra dikális növekedésével a magyar kormányzat tudja ösztönözni, meg tudja teremteni azt a küszöbértéket, ami egy adott gazdaságban irányt mutató a bérezés tekintetében. De még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy olyan intézkedések viszont, amelyek a multinaci onális vállalatokat próbálják kompenzálni az ilyen intézkedésekért, mint például a társasági adónak a radikális lecsökkentése, megint csak nem ez az út, mert annak a kis- és középvállalkozásnak, amely
