Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A munkaerőhiány okairól és a szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár:
2805 Ha vállalkozó szellemű fiatalok jönnének ki az iskola padból, akik a megfelelő támogatással sikeres vállalkozásokat alapítanának, máris csökkenthetnénk a munkaerőhiányt. Ugyanakkor a kormány egyre kevesebb fiatalra számít már középiskolás korban is, hiszen a 16 évre csökkentett tankötelezettség hatására több ezer, akár tízezer fiatal eshet ki pár év alatt az iskolapadból. (Dr. Szél Bernadett: Közmunkára külditek őket!) Az oktatási rendszer szétveréséhez kapcsolódik, hogy a szakképzést is úgy, ahogy van, odadobták az oligarcháknak. A cé l az, hogy a szakképzésből kikerülő fiatalok mielőbb olyan munkához jussanak, ahol valahol egy szalag mellett minimálbérért robotolhatnak. Hiába hangoztatják a duális képzés pozitív hatásait, ennek ma nincsenek meg az alapfeltételei. Hiába mutogatnak néhán y sikeres külföldi autógyárat, ez csak a jéghegy csúcsa, pláne akkor, amikor majd 101520 év múlva keserves tapasztalat lesz, hogy ez a német autóipar, ami most jól működik, ki tudja, milyen helyzetbe kerül, és ki tudja, hova áll majd odébb, ki tudja, mil yen fejlesztési irányt választ, és ki tudja, hogy kik fognak dolgozni ezekben az üzemekben. Könnyen lehet, hogy az üzemeket nem mozgatják. De már most is fölmerül akár a Bányai képviselő úrhoz közel lévő kecskeméti Mercedesüzemnél is, hogy az emberek gond ot okoznak, mert a robotok nem tudják kerülgetni őket, majd fölmerül ez a probléma is. Azt gondolom, hogy erre most kellene készülni. Önök ezzel az oktatási stratégiával, ezzel a gyakorlattal - nem a stratégiát önmagában kritizáljuk, hanem ahogy ezt gyakor latra váltják - gyakorlatilag hosszú távon munkanélkülieket képeznek, hiszen nagyon szűk tudáshoz jutnak majd ezek a fiatalok, és nem lesz lehetőségük a pályájukat módosítani. A felsőoktatással kapcsolatban is azt tudom elmondani, hogy kiterjesztették a ta ndíjas képzéseket, ejtőernyős megoldásokkal átvették az egyetemek irányítását, és elkezdték szétverni a vidéki főiskolákat. A szolnoki vagy éppen most a bajai főiskola erre példa, amelynek leválasztják most éppen két karát, a két jól működő kart, egy évtiz edekre visszanyúló képzést, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetembe tagolják be azt. Beszédes adat, és ismét csak számadatok, a 2010es 140 ezer jelentkezőből 100 ezer főt vettek föl a felsőoktatásba, ez mostanra 100 ezer jelentkezőből 80 ezernél kevesebb diá k, annyi hallgatót vesznek föl. Bár történtek itt kisebb változások az évek alatt, tehát felfelé mozdulás is látható, de összességében a tendencia sajnos nem ebbe az irányba mutat. Ezzel együtt egy forráskivonás is volt tapasztalható az oktatási területről , amelyet Rétvári államtitkár úr, aki most nincs jelen, kitűnően kommunikál, hogy ez igazából nem forráskivonás. De igazából ezek a szavak nem valósak, nincs mögöttük az a tartalom, hiszen ha alaposabban utánanézünk, akkor nagyon jól látszik, hogy ezek csa k kiforgatásai információknak. Elég csak megnézni az OECDjavaslatot, és hogy ahhoz képest mennyivel maradunk ennek mindig alatta. A szakképzéssel kapcsolatban néhány gondolatot megosztanék még önökkel. A szakképzés egy olyan terület, ha Európában megnézzü k, egy nyugateurópai általános szakmunkás élete során hatszor képezi át magát, erre lehetőséget biztosítani kellene, hogy minél inkább lehetséges legyen az átképzés egyes szakmunkásoknak, lehetőség legyen a pályamódosításra, de még fontosabb, hogy olyan k épzést szerezzenek, amivel aztán könnyebben képezhetik át, általánosabb legyen a képzésük. Köszönöm a figyelmet. (Dr. Szél Bernadett és Schmuck Erzsébet tapsol.) ELNÖK : Köszönjük. Most három államtitkári reakció is érkezni fog. Elsőként Magyar Levente álla mtitkár úrnak adom meg a szót. MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Kedves Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Képviselő Úr! Lehet, hogy az ellenzék, illetve az LMP érvelésében van egy o lyan logikai csavar, amit nem tudok szellemileg felérni. De ha a magam intellektuális keretei között próbálom értelmezni a problémát, akkor egy feszítő ellentétet vélek abban felfedezni, hogy az ellenzék egyszerre kritizálja
