Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A Magyar Corvin-lánc Testületről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
2752 eredetileg szándékozottakat. Először is azt megállapítanám, hiszen reagálok két percben, ugyanis ezt talán megengedi nekem mindenki, hogy talán érvelni fogok akkor keletmagyarországi munkám során a Jobbik álláspontjával a műveltségi cenzus kapcsán, tehát hogy szűkíteni kívánják a választójogot, ez azért ennyire a frontban a politizálásukban még nem került elő eddig. Én azt láttam, hogy inkább bizonyos csoportokat próbálnak mindenféle eszközzel megfogni. Nem értek ezzel egyet egyébként, hadd mondjam el, hiszek az általános és titkos választójogban, a pártom is így van ezzel. Azt szeretném röviden mondani önnek, hogy nem fogjuk tudni kire kenni ezt a történetet; nem ezt a konkrét ügyet, hanem úgy általában azt a hangulatot, ami ebben az országban van. Szerintem bizonyos szempontból kegyelmi pillanatokban politizálunk ezekben az években, de akár az elmúlt évtizedek et is nézhetnénk. Az összes nehézség ellenére lehetőségünk lenne ilyen konszenzusokat létrehozni. A magyar történelem sajnálatos sajátossága, hogy nem nagyon voltak ilyenek korábban, és máshol kerestek boldogulást bizonyos politikai csoportok, és hát hol l egyőzték egymást, hol pedig nehezebben tudtak együtt élni. Például a spanyol példát tudom mondani, ahol a polgárháború áldozataira közösen emlékeznek jobb- és baloldaliak. Minden családot é rintett szinte ott is ez a fajta tragédia, és talán a nemzeti emlékezet egy picit - hogy mondjam - felülemelkedett azon, hogy aktuális pártpolitikai csatározásokat csináljon jobb- és baloldal ügyéből. Remélem, egyszer mi is eljutunk majd oda, hogy a történ elmünkre közösen tudunk emlékezni, és nemzeti minimumokat találunk. Köszönöm, elnök úr. ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm. Simon Róbert képviselő úr, a Fidesz képviselője. Parancsoljon! SIMON RÓBERT BALÁZS ( Fidesz ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak tényl eg két rövid gondolat jutott az eszembe. Ugye, a miniszter úr expozéjában már elhangzott, hogy a Kossuthdíjat 1948ban alapították. Ha megnézzük a Kossuthdíj történetét, amit egyébként 1990ig a Minisztertanács adományozott, akkor azt láthatjuk, hogy kez detben a tudomány, a művészet területén, valamint a szocialista termelőmunkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek és csoportok kaphatták meg. A gondolatom csak ehhez kapcsolódik, hogy milyen jó is az, hogy ma már a szocialista termelőmunkáért nem a dnak vagy nem adhatnak díjat. A másik teljesen más jellegű: a Heti Világgazdaság néhány évvel ezelőtt Granasztói György professzor úrral készített egy interjút, amelyben ezt a kérdést vagy megjegyzést tette az újságíró: „Kétségtelen, hogy baloldalon nem ig azán szeretik ezt a kitüntetést.” Erre a professzor a következő választ adta: „Most lehetőség kínálkozik a helyzet konszolidálására, és ehhez a Corvinlánc újjáélesztése is hozzájárulhat.” Egyébként, ha megnézi a kitüntetetteket, a testület tagjait, azt lá thatja, hogy a kiválasztásukkor szó sem volt politikai szempontokról, mondjuk, Oláh György Nobeldíjas tudóst, Zsigmond Vilmos operatőrt vagy Lovász László matematikust egyik táborba sem lehet besorolni. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Megállapítom, hogy nem. Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesz tőt, államtitkár urat, kíváne reagálni. Tessék, parancsoljon, Csepreghy államtitkár úr! (15.40) CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen. Bár miniszter úr teljes körű, átfogó képet adott a Corvindíj, illetve Corvinlánc múltjáról, és komoly betekintést adott abba is, hogy amikor ezt a díjat megalapították, akkor milyen szellemi örökségre támaszkodva tették meg azt, és azt gondolom, hogy
