Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A Magyar Corvin-lánc Testületről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2747 Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik Magyarországért Mozgalom kiemelten fontosnak tartja a legmesszebbmenőkig megbecsülni azokat a honfitársainkat, akik a magyar oktatás és a művelődés, valamint a tudomány és a művészet terén maradandót alkotnak, hiszen ezzel a magyar kulturális, tudományos és művészeti fejlődésben szereznek elévülhetetlen érdemeket itthon és külföldön egyaránt, öregbítve ezzel hazán k hírnevét a világban. Ezért is támogattuk 2011ben a Corvinlánc újbóli adományozását lehetővé tevő törvényjavaslatot. A kitüntetést 1930ban alapította vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzónk. Nem tudom, miért ne lehetett volna ezt kimondani, vagy kin ek a számára nem volt ez világos, hogy utaljak szocialista képviselőtársamra. Abból a célból alapította a kormányzó ezt a kitüntetést, hogy jutalmazza a magyar kultúra, a tudomány és a művészet terén maradandót alkotókat, akik tevékenységükkel hozzájárulta k nemzetünk emelkedéséhez. Nem véletlen, hogy már a Corvinlánc első, 1930. évi kitüntetettjei között megtaláljuk a 20as évek katasztrofális nemzetgazdasági körülményei között is három év alatt 5 ezer tantermet és tanítói lakást építő gróf Klebelsberg Kun ó vallás- és közoktatásügyi minisztert. Megérdemelten kapott Corvinláncot a 30as években és a 40es évek elején mások mellett Herczeg Ferenc író, Ravasz László református püspök, Hóman Bálint történész, Reményik Sándor költő vagy épp Lehár Ferenc zenesze rző. Lehár ráadásul úgy kapta meg 1943ban e magas rangú kitüntetést, hogy feleségét zsidó származása, öccsét, Antalt pedig Belgium német elfoglalása miatt tett megjegyzései miatt a Gestapo állandóan zaklatta. Karakán kiállás volt tehát ez a kor kultúrpoli tikusai részéről a zeneszerző és családja mellett. Ezt követően hosszú szünet következett a Corvinlánc adományozásának történetében, majd 2001ben az első Orbánkormány élesztette újjá, ám a 2002es kormányváltás után a díjat többé nem adták át, bár meg n em szüntették azt, az akkori kancelláriaminiszter szerint ugyanis e tudományos, művészeti, kulturális megbecsülést kifejező díj a Horthykorszak utánérzését keltette a baloldali és liberális értelmiség körében. Nagyon sajnálom egyébként, de egyben nagyon j ellemzőnek is tartom az MSZP kritikus és támadó hozzáállását; nagyon sajnálom, tisztelt szocialista képviselőtársaim, hogy önök továbbra sem hajlandóak nemzeti ügyek mellé odaállni. Önök nemzeti konszenzust követelnek, de ezt a nemzeti konszenzust éppen ön ök rúgják fel. Továbbra is úgy néz ki, és nagyon sajnálom, hogy önök továbbra sem képesek a nemzetellenes elődeik vörös árnyékát átlépni. (Dr. Varga László: Szégyelld magad! Szégyelld magad!) Nagy örömmel töltött el tehát bennünket, hogy 2011ben az Ország gyűlés a kitüntetés ismételt adományozása mellett döntött. Öröm ez azért, mert a díjon keresztül még inkább meg tudjuk becsülni azokat a tudósainkat, művészeinket, akik a legtöbbet teszik a magyar kultúra fennmaradásáért és fejlődéséért, és öröm azért is, mert a Horthykorszak egyik nagyszerű kezdeményezését ültette át mai keretek közé. Bár Lázár miniszter úr minden kormányzatot, így a mostani Fideszkormányzatot is rezsimnek minősítette, ez ellen természetesen én nem kívánok szót emelni, azonban úgy gondol om, a Horthykorszak esetében ennek a kifejezésnek a használata nem biztos, hogy feltétlenül pontos és történelmi. Tisztelt Országgyűlés! Bár a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvé ny létrehozta a Magyar Corvinlánc Testületet, amelyet maguk a kitüntetettek alkotnak, a testület működését azonban akkor még csak a 86/2012. számú kormányrendelet határozta meg. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja tehát az, hogy az eddig csak rendelet i szinten szabályozott Magyar Corvinlánc Testület feladatait és működését, illetve a testület által megjelenített és gondozott értékeket magasabb, törvényi szinten szabályozza, ráadásul a jogszabálytervezet szerint a testület a 2006. évi LXV. törvényben m eghatározott köztestületté alakul, így feladatai immár törvényileg meghatározott közfeladatokká válnak. A Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt természetesen üdvözli, hisz így kimondásra kerül, hogy közfeladat a magyar nemzeti oktatás és művelődés, valamint a tudományok és művészetek
